2020. április 14.

Az Al-Azhar látomása, miszerint 2020. február 22-én elutasította a Várható levelek című könyvemet, szinte teljes mértékben valóra vált 2020. március 23-án, miután Al-Azhar elutasította a könyvemet, azaz körülbelül egy hónappal a látomás után.
A lényeg az, hogy ebben a látomásban azon tűnődtem, hogyan tájékoztatna az Al-Azhar alkalmazottja arról, hogy az Al-Azhar elutasította a könyvemet anélkül, hogy megbeszélné velem, de dicsőség Istennek, a látomásnak ez a része szó szerint beteljesedett, hozzáadás vagy elvonás nélkül. Továbbá, ahogy a látomásban láttam, az alkalmazott adott nekem egy papírt, hogy írjam alá az információt, és ez valójában is történt.
Van a látomásnak egy része, amit akkoriban nem mondtam el a nyilvánosságnak, ez pedig a teljes könyv PDF formátumban történő kiadása. Ez a rész akkoriban nem volt alkalmas kiadásra, ezért megtartottam magamnak, amíg a könyvemet be nem tiltották az Al-Azharban.
A teljes látomás szó szerint valóra vált a kezdetektől fogva, sőt még a barátom, Hani Saeed is megvigasztalt. Hátra van a látomás utolsó része, amely furcsa szimbólumokat tartalmaz, amiket eddig nem tudtam értelmezni. Amennyiben a látomás nagy része valóra vált, ez a rész megmaradt. Remélem, aki tudja, hogyan kell értelmezni, elmondja nekem.
A látomás utolsó része
Volt mellettem egy babkocsi, ezért vettem egy kis sült krumplit egy átlátszó műanyag zacskóban. Elkezdtem enni a sült krumplit egyedül, a barátom nélkül. Az első zacskó sült krumplit ugyanabban a műanyag zacskóban megettem a krumplival, amíg abba nem hagytam a műanyag zacskó evését, és csak a sült krumplit ettem, amíg jóllaktam, mielőtt az első zacskó felét is megettem volna. Úgy döntöttem, hogy a maradékot hazaviszem.