{"id":21940,"date":"2025-03-27T12:03:26","date_gmt":"2025-03-27T12:03:26","guid":{"rendered":"https:\/\/tamerbadr.com\/?p=21940"},"modified":"2025-04-20T09:18:40","modified_gmt":"2025-04-20T09:18:40","slug":"hfdjdjh","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/archives\/21940","title":{"rendered":"Hetedik keresztes hadj\u00e1rat Egyiptom ellen"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

2019. febru\u00e1r 20.<\/span><\/span><\/h1><\/div><\/div><\/div>
\u00a0<\/div><\/div><\/div><\/div>

Hetedik keresztes hadj\u00e1rat Egyiptom ellen<\/strong>

A hetedik hadj\u00e1rat okai<\/strong>
A tizenkettedik sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00f3ta Eur\u00f3p\u00e1ban az uralkod\u00f3 n\u00e9zet az volt, hogy am\u00edg Egyiptom meg\u0151rzi erej\u00e9t \u00e9s hatalm\u00e1t, addig a keresztes hadj\u00e1ratok nem lehetnek sikeresek, \u00e9s nem tudj\u00e1k visszaszerezni Jeruzs\u00e1lemet a muszlimokt\u00f3l, akiknek 1244-ben, Asz-Szalih \u00c1jj\u00fab kir\u00e1ly kez\u00e9vel m\u00e1sodszor is siker\u00fclt visszaszerezni\u00fck a keresztesekt\u0151l. A frankok Al-Kamil kir\u00e1ly 635-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k Jeruzs\u00e1lem fellegv\u00e1r\u00e1t, ami azt jelentette, hogy megszegt\u00e9k a muszlimokkal k\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9s \u00e9s fegyversz\u00fcnet felt\u00e9teleit, amelyet Al-Kamil kir\u00e1ly 1229-ben, Asz-Szalih kir\u00e1ly \u00edrt al\u00e1 vel\u00fck. A muszlimok ostrom al\u00e1 vett\u00e9k \u00e9s megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k, majd 1240-ben, Asz-Szalihban lerombolt\u00e1k a fellegv\u00e1rat, ami azt jelentette, hogy az k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl tizenegy \u00e9vig a keresztesek kez\u00e9ben maradt, mi\u00f3ta Al-Kamil \u00e1tadta nekik Jeruzs\u00e1lemet. Ez vezetett a IX. Lajos vezette hetedik keresztes hadj\u00e1rathoz Egyiptom ellen, amelyre a kereszt\u00e9ny Nyugat IV. Ince p\u00e1pa \u00e9s IX. Lajos francia kir\u00e1ly \u00f6sszehangoltan k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s a lyoni vall\u00e1si zsinat tan\u00faja volt a felh\u00edv\u00e1snak AH 646-ban \/ Kr. u. 1248-ban.

Egy sz\u00f6vets\u00e9g, ami nem j\u00f6tt l\u00e9tre<\/strong>
A hadj\u00e1rat c\u00e9lja nemcsak Jeruzs\u00e1lem visszafoglal\u00e1sa vagy Egyiptom elleni csap\u00e1s volt, mivel az fontos katonai b\u00e1zis \u00e9s Jeruzs\u00e1lem kulcsa volt. Egy t\u00e1voli c\u00e9lt is c\u00e9lba vett: egy kereszt\u00e9ny-pog\u00e1ny sz\u00f6vets\u00e9get l\u00e9trehozni a keresztesek \u00e9s a mongolok k\u00f6z\u00f6tt, amely egyr\u00e9szt elpuszt\u00edtan\u00e1 az ajj\u00fabida \u00e1llamot Egyiptomban \u00e9s a Levant\u00e9ban, m\u00e1sr\u00e9szt pedig keletr\u0151l \u00e9s nyugatr\u00f3l beker\u00edten\u00e9 \u00e9s k\u00f6r\u00fclz\u00e1rn\u00e1 az iszl\u00e1m vil\u00e1got.
A p\u00e1pai terv azon alapult, hogy a keresztes hadj\u00e1ratok a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger partjair\u00f3l t\u00e1madj\u00e1k az arab r\u00e9gi\u00f3t, \u00e9s katonai programjukat Damietta, az akkori keleti mediterr\u00e1n medence legfontosabb kik\u00f6t\u0151j\u00e9nek elfoglal\u00e1s\u00e1val kezdik. Ugyanakkor a mongol er\u0151k keletr\u0151l el\u0151renyomulnak, hogy t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtsanak az iszl\u00e1m r\u00e9gi\u00f3 ellen. A barb\u00e1r mongol er\u0151knek siker\u00fclt bet\u00f6rni\u00fck az iszl\u00e1m vil\u00e1g keleti oldal\u00e1ra.
IV. Ince p\u00e1pa k\u00e9t k\u00f6vets\u00e9get k\u00fcld\u00f6tt a mongolokhoz e c\u00e9l el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, de ezek nem j\u00e1rtak sikerrel. A mongolok nagyk\u00e1nj\u00e1nak m\u00e1s tervei voltak. \u00dczenetet k\u00fcld\u00f6tt a p\u00e1p\u00e1nak, amelyben arra k\u00e9rte, hogy ismerje el szuverenit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s nyilv\u00e1n\u00edtsa ki al\u00e1vet\u00e9s\u00e9t neki \u00e9s Eur\u00f3pa kir\u00e1lyainak. M\u00e9g azt is k\u00e9rte t\u0151le, hogy h\u00edvja udvar\u00e1ba Eur\u00f3pa \u00f6sszes kir\u00e1ly\u00e1t ad\u00f3t fizetni, \u0151t a tat\u00e1rok nagyk\u00e1nj\u00e1nak \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1g ur\u00e1nak tekintve.
A keresztes-mongol sz\u00f6vets\u00e9gi terv kudarca mit sem v\u00e1ltoztatott. A keresztes hadj\u00e1rat Kr. u. 646 \u0151sz\u00e9n indult \u00fatnak Marseille francia kik\u00f6t\u0151j\u00e9b\u0151l Ciprus sziget\u00e9re, \u00e9s egy ideig ott is maradt. Majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v, Kr. u. 647 tavasz\u00e1n indult \u00fatnak, \u00e9s miut\u00e1n alaposan felk\u00e9sz\u00fclt, az egyiptomi partok fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt. L\u00e9tsz\u00e1ma el\u00e9rte az \u00f6tvenezer katon\u00e1t, \u00e9l\u00fck\u00f6n a francia kir\u00e1ly testv\u00e9reivel, Anjou K\u00e1rolynal \u00e9s Artaud-i R\u00f3berttel.

El\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s \u00e9s felszerel\u00e9s<\/strong>
Al-Szalih \u00c1jj\u00fab a Levant\u00e9ban tart\u00f3zkodva \u00e9rtes\u00fclt a hadj\u00e1rat h\u00edr\u00e9r\u0151l. Hallott a Cipruson gy\u00fclekez\u0151 keresztes er\u0151kr\u0151l \u00e9s Egyiptom megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra \u00e9s elfoglal\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00fckr\u0151l. Betegs\u00e9ge ellen\u00e9re visszat\u00e9rt Egyiptomba, \u00e9s elkezdte rendezni katonai \u00fcgyeit.
Amikor Al-Szalih \u00c1jj\u00fab megtudta, hogy Damietta v\u00e1rosa lesz a keresztesek el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtett \u00fatvonala Egyiptom megt\u00e1mad\u00e1s\u00e1ra, seregeivel a v\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lre, \u201eAshmoum Tanah\u201d v\u00e1ros\u00e1ban t\u00e1borozott, amelyet ma \u00c9szak-Egyiptomban \u201eAshmoun al-Ruman\u201d-nak h\u00edvnak. Parancsolta a v\u00e1ros meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u00e9s sereget k\u00fcld\u00f6tt a v\u00e1rosba Fakhr al-Din Juszuf herceg vezet\u00e9s\u00e9vel, megparancsolva neki, hogy a nyugati parton t\u00e1borozzon, hogy megakad\u00e1lyozza az ellens\u00e9g partrasz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. A v\u00e1rossal szemben t\u00e1borozott, a N\u00edlus pedig elv\u00e1lasztotta \u0151t.
A keresztes flotta 647. s\u00e1f\u00e1r h\u00f3nap 20-\u00e1n \/ 1249. j\u00fanius 1-j\u00e9n \u00e9rte el az egyiptomi vizeket Damietta k\u00f6zel\u00e9ben. M\u00e1snap a keresztesek partra sz\u00e1lltak a N\u00edlus nyugati partj\u00e1n. Csat\u00e1z\u00e1sok t\u00f6rtek ki k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00e9s a muszlimok k\u00f6z\u00f6tt, ezt k\u00f6vet\u0151en Fakhr al-Din herceg \u00e9s a v\u00e1ros v\u00e9delm\u00e9vel megb\u00edzott csapatai visszavonultak a szult\u00e1n Ashmum Tanah-i t\u00e1bor\u00e1ba.
Amikor Damietta n\u00e9pe l\u00e1tta, hogy az \u0151rs\u00e9g visszavonul, f\u00e9lelemben \u00e9s p\u00e1nikban menek\u00fcltek, otthagyva a nyugati partot Damiett\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 hidat. A keresztesek \u00e1tkeltek rajta, \u00e9s k\u00f6nnyed\u00e9n elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost. \u00cdgy Damietta harc n\u00e9lk\u00fcl a hetedik keresztes hadj\u00e1rat er\u0151inek kez\u00e9be ker\u00fclt.
Al-Szalih \u00c1jj\u00fab f\u00e1jdalommal \u00e9s haraggal vegyes \u00e9rz\u00e9sekkel fogadta Damietta eles\u00e9s\u00e9nek h\u00edr\u00e9t. Elrendelte sz\u00e1mos menek\u00fcl\u0151 lovag \u00e1thelyez\u00e9s\u00e9t, \u00e9s megdorg\u00e1lta Fakhr al-Din herceget hanyags\u00e1ga \u00e9s gyenges\u00e9ge miatt. K\u00e9nytelen volt t\u00e1bor\u00e1t Mansz\u00fara v\u00e1ros\u00e1ba helyezni. Hadihaj\u00f3k \u00e1llom\u00e1soztak a N\u00edluson a v\u00e1ros fel\u00e9, \u00e9s a Levant\u00e9b\u00f3l \u00e9s az iszl\u00e1m Maghrebb\u0151l menek\u00fclt mudzsahedin csoportok \u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek a v\u00e1rosba.
Az \u00fcgy arra korl\u00e1toz\u00f3dott, hogy a muszlim fedajinok rajta\u00fct\u00e9seket ind\u00edtottak a keresztes t\u00e1bor ellen, \u00e9s mindenkit elraboltak, akit csak a kez\u00fck \u00fcgy\u00e9be tudtak ker\u00edteni. Olyan m\u00f3dszereket dolgoztak ki erre, amelyek \u00e1mulatot \u00e9s csod\u00e1latot keltettek. Egy ilyen p\u00e9lda volt egy muszlim mudzsahed, aki kiv\u00e1jt egy z\u00f6ld g\u00f6r\u00f6gdinny\u00e9t, beledugta a fej\u00e9t, majd a v\u00edzbe mer\u00fclt, am\u00edg a keresztes t\u00e1bor k\u00f6zel\u00e9be nem \u00e9rt. N\u00e9h\u00e1ny harcos azt hitte, hogy egy v\u00edzben \u00fasz\u00f3 g\u00f6r\u00f6gdinnye, de amikor lement, hogy elvigye, a muszlim fedajin elrabolta \u00e9s fogolyk\u00e9nt hurcolta el. A keresztes foglyok felvonul\u00e1sai megsokszoroz\u00f3dtak Kair\u00f3 utc\u00e1in, ami fokozta az emberek lelkesed\u00e9s\u00e9t \u00e9s az egekbe emelte a harcosok mor\u00e1lj\u00e1t.
Ek\u00f6zben az egyiptomi haditenger\u00e9szet ostrom al\u00e1 vette az exped\u00edci\u00f3s er\u0151ket, \u00e9s elv\u00e1gta az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1si vonalaikat Damiett\u00e1n\u00e1l. Ez a helyzet az exped\u00edci\u00f3 meg\u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n hat h\u00f3napig fenn\u00e1llt, IX. Lajos pedig testv\u00e9re, Poitiers gr\u00f3f \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re v\u00e1rt Damiett\u00e1ban. Amikor meg\u00e9rkezett, a kir\u00e1ly haditan\u00e1csot tartott, hogy t\u00e1mad\u00e1si tervet dolgozzon ki, \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy Kair\u00f3 fel\u00e9 vonulnak. Csapataikkal 647. s\u00e1b\u00e1n 12-\u00e9n \/ 1249. november 20-\u00e1n hagyt\u00e1k el Damiett\u00e1t, haj\u00f3ik pedig mellett\u00fck haladtak a N\u00edlus \u00e1g\u00e1n. Egy keresztes hely\u0151rs\u00e9g maradt Damiett\u00e1ban.

Al-Salih kir\u00e1ly hal\u00e1la<\/strong>
Mik\u00f6zben a keresztes hadj\u00e1rat jav\u00e1ban folyt, Asz-Szalih \u00c1jj\u00fab kir\u00e1ly Sha'ban h\u00f3nap tizen\u00f6t\u00f6dik\u00e9n, 647. \u00e9v\u00e9ben \/ Kr. u. 1249. november 22-\u00e9n meghalt. Feles\u00e9ge, S\u00e1jarat al-Durr, miut\u00e1n eltitkolta hal\u00e1lh\u00edr\u00e9t, att\u00f3l tartva, hogy a muszlimok k\u00f6z\u00f6tt szakad\u00e1s t\u00f6r ki, \u00e1tvette az \u00e1llam\u00fcgyek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ugyanakkor \u00fczenetet k\u00fcld\u00f6tt mostohafi\u00e1nak \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek, Turan sahnak, s\u00fcrgetve, hogy hagyja el az iraki hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 Hiszn Kajf\u00e1t, \u00e9s siessen visszat\u00e9rni Egyiptomba, hogy tr\u00f3nra l\u00e9pjen apja ut\u00f3djak\u00e9nt.
Asz-Szalih \u00c1jj\u00fab kir\u00e1ly hal\u00e1lh\u00edre kisziv\u00e1rgott a keresztesekhez, \u00edgy megindultak. Elhagyt\u00e1k Damiett\u00e1t, \u00e9s d\u00e9l fel\u00e9 vonultak a N\u00edlus keleti partj\u00e1n a Damietta-\u00e1gig, haj\u00f3ikkal egy\u00fctt haladva a N\u00edlusban, am\u00edg el nem \u00e9rt\u00e9k az Asm\u00fam-tengert vagy -csatorn\u00e1t, amelyet ma \u201eKis-tengerk\u00e9nt\u201d ismer\u00fcnk. Jobbjukon a N\u00edlus-\u00e1g, el\u0151tt\u00fck pedig az Asm\u00fam-csatorna h\u00faz\u00f3dott, amely elv\u00e1lasztotta \u0151ket a Mansz\u00fara v\u00e1rosa k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 muszlim t\u00e1borokt\u00f3l.
A menetel\u00e9s folytat\u00e1s\u00e1hoz a kereszteseknek \u00e1t kellett kelni\u00fck a Damietta-\u00e1gon, vagyis az Ashmum-csatorn\u00e1n. IX. Lajos a csatorn\u00e1t v\u00e1lasztotta, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e1rul\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kelt \u00e1t rajta. A muszlimok nem tudt\u00e1k, hogy a keresztesek megrohamozt\u00e1k t\u00e1borukat. P\u00e1nik t\u00f6rt ki az egyiptomi katon\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a Robert Artois vezette keresztesek megrohamozt\u00e1k Mansoura egyik kapuj\u00e1t. Siker\u00fclt behatolniuk a v\u00e1rosba, \u00e9s jobbra-balra \u00f6lt\u00e9k az egyiptomiakat, am\u00edg el\u0151\u0151rs\u00fck el nem \u00e9rte a szult\u00e1ni palota kapuit. A v\u00e1ros sik\u00e1toraiban sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dtak, ahol az emberek k\u00f6veket, t\u00e9gl\u00e1kat \u00e9s nyilakat kezdtek dob\u00e1lni r\u00e1juk.
Mik\u00f6zben ebben az \u00e1llapotban voltak, azt gondolva, hogy a gy\u0151zelem a kez\u00fckben van, val\u00f3s\u00e1g \u00e9s nem ill\u00fazi\u00f3, \u00e9s lelk\u00fcket megnyugtatta ez a siker \u00e9s diadal, a Bahri mamelukok, \u201eBaybars al-Bunduqdari\u201d vezet\u00e9s\u00e9vel, megt\u00e1madt\u00e1k a kereszteseket, akik ekszt\u00e1zisban \u00e9s arroganci\u00e1ban voltak, AH 647 Dhul-Qi\u2019dah 4-\u00e9n \/ Kr. u. 1250. febru\u00e1r 8-\u00e1n. Gy\u0151zelm\u00fck veres\u00e9gbe fordult, \u00e9s a mamelukok hatalmas \u00f6ld\u00f6kl\u00e9st v\u00e9geztek vel\u00fck, m\u00edg majdnem teljesen kiirtott\u00e1k \u0151ket, bele\u00e9rtve mag\u00e1t Artois gr\u00f3fot is.
A mansz\u00farai csata m\u00e1snapj\u00e1n Faris al-Din Aktai herceg, az egyiptomi hadsereg f\u0151parancsnoka haditan\u00e1csot tartott, amelyen megmutatta tisztjeinek Artois gr\u00f3f kab\u00e1tj\u00e1t, azt gondolva, hogy az a kir\u00e1ly\u00e9. Bejelentette, hogy a kir\u00e1ly hal\u00e1la azonnali t\u00e1mad\u00e1st k\u00f6vetel meg a keresztesek ellen, ezt azzal indokolva, hogy: \u201eEgy kir\u00e1ly n\u00e9lk\u00fcli n\u00e9p olyan, mint egy fej n\u00e9lk\u00fcli test, \u00e9s nincs bel\u0151le vesz\u00e9ly.\u201d Ez\u00e9rt bejelentette, hogy haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megt\u00e1madja a keresztes sereget.
P\u00e9ntek hajnalban, Dhu al-Qi'dah h\u00f3nap 8-\u00e1n (647 AH) \/ Kr. u. 1250. febru\u00e1r 11-\u00e9n az egyiptomi hadsereg t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott a frank t\u00e1bor ellen, de Lajos kir\u00e1ly s\u00falyos vesztes\u00e9gek ut\u00e1n is k\u00e9pes volt megtartani poz\u00edci\u00f3j\u00e1t. \u00cdgy \u00e9rt v\u00e9get a m\u00e1sodik mansz\u00farai csata. Ez volt az a csata, amely ut\u00e1n a keresztesek r\u00e1j\u00f6ttek, hogy nem maradhatnak meg \u00e1ll\u00e1saikban, \u00e9s hogy Damietta fel\u00e9 kell visszavonulniuk, miel\u0151tt t\u00fal k\u00e9s\u0151 lenne.
Turan Shah \u00e9s a terve
Nem sok nap telt el a csata ut\u00e1n, amikor Turan sah meg\u00e9rkezett Dhul-Qi'dah h\u00f3nap 23-\u00e1n (AH 647., Kr. u. 1250. febru\u00e1r 27-\u00e9n). \u00c1tvette a hadsereg parancsnoks\u00e1g\u00e1t, \u00e9s elkezdte kidolgozni azt a tervet, amelynek c\u00e9lja IX. Lajos kir\u00e1ly megad\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9se volt a francia visszavonul\u00e1si vonal elv\u00e1g\u00e1s\u00e1val. Elrendelte, hogy t\u00f6bb sz\u00e9tszedett haj\u00f3t tev\u00e9ken sz\u00e1ll\u00edtsanak, \u00e9s rakodjanak ki a keresztes hadj\u00e1ratok vonalai m\u00f6g\u00f6tt a N\u00edluson.
Ez\u00e1ltal az egyiptomi flott\u00e1k megt\u00e1madhatt\u00e1k az ell\u00e1tm\u00e1nnyal \u00e9s \u00e9lelmiszerrel megrakott keresztes haj\u00f3kat, lefoglalhatt\u00e1k azokat, \u00e9s elfoghatt\u00e1k a fed\u00e9lzeten tart\u00f3zkod\u00f3kat. Ez a franci\u00e1k helyzet\u00e9nek roml\u00e1s\u00e1hoz vezetett, \u00e9h\u00edns\u00e9g t\u00f6rt ki a t\u00e1borukban, \u00e9s betegs\u00e9gek \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyok terjedtek a katon\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. IX. Lajos ezut\u00e1n fegyversz\u00fcnetet \u00e9s Damietta megad\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte, cser\u00e9be a keresztesek elfoglalt\u00e1k Jeruzs\u00e1lemet \u00e9s a Levante n\u00e9h\u00e1ny part menti ter\u00fclet\u00e9t. Az egyiptomiak ezt elutas\u00edtott\u00e1k, \u00e9s ragaszkodtak a dzsih\u00e1d folytat\u00e1s\u00e1hoz.
A kereszteseknek nem volt m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1suk, mint a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g leple alatt Damiett\u00e1ba vonulni. A kir\u00e1ly elrendelte az Asm\u00fam-csatorna h\u00eddj\u00e1nak elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t, de \u0151k siettek, \u00e9s elfelejtett\u00e9k \u00e1tv\u00e1gni a hidat. Az egyiptomiak azonnal \u00e1tkeltek rajta szerd\u00e1n, Muharram h\u00f3nap 3-\u00e1n, 648-ban \/ Kr. u. 1250. \u00e1prilis\u00e1ban. \u00dcld\u00f6zt\u00e9k a kereszteseket, \u00e9s eg\u00e9szen Faraskurig \u00fcld\u00f6zt\u00e9k \u0151ket, minden oldalr\u00f3l ostromolt\u00e1k \u00e9s vill\u00e1mcsap\u00e1sk\u00e9nt t\u00e1madt\u00e1k \u0151ket. T\u00f6bb mint t\u00edzezer embert meg\u00f6ltek k\u00f6z\u00fcl\u00fck, \u00e9s t\u00edzezreket fogtak el. A foglyok k\u00f6z\u00f6tt volt maga IX. Lajos kir\u00e1ly is, akit Mansz\u00fara v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra, \u201eMinja Abdullah\u201d faluban fogtak el. Fakhr al-Din ibn Luqman b\u00edr\u00f3 h\u00e1z\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahol fogoly maradt. Szigor\u00fa felt\u00e9teleket szabtak IX. Lajos kir\u00e1lynak, hogy kiv\u00e1ltsa mag\u00e1t a fogs\u00e1gb\u00f3l, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt, hogy nyolcsz\u00e1zezer aranydin\u00e1rral v\u00e1ltja meg mag\u00e1t, amelynek fel\u00e9t azonnal, a m\u00e1sik fel\u00e9t pedig a j\u00f6v\u0151ben fizeti ki k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9sk\u00e9nt az Egyiptomnak okozott k\u00e1rok\u00e9rt. Turan sahnak fogva kellett tartania a kereszteseket\u2026 A v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj fennmarad\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t kifizett\u00e9k, szabadon engedt\u00e9k a muszlim foglyokat, \u00e1tadt\u00e1k Damiett\u00e1t a muszlimoknak, t\u00edz\u00e9ves fegyversz\u00fcnetet k\u00f6t\u00f6ttek a k\u00e9t f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s \u00edg\u00e9retet tettek arra, hogy nem t\u00e9rnek vissza Egyiptomba. A v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj fel\u00e9t nehezen siker\u00fclt begy\u0171jteni, IX. Lajos kir\u00e1lyt szabadon engedt\u00e9k, \u00e9s enged\u00e9lyezt\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy elhagyja Egyiptomot. Akk\u00f3ba utazott, majd visszat\u00e9rt haz\u00e1j\u00e1ba.

Matthew Paris, a keresztes hadj\u00e1ratok t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ja \u00edgy fejezi ki a keresztesek \u00e1ltal az egyiptomi veres\u00e9g ut\u00e1n \u00e9rzett f\u00e1jdalom m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t: \u201eJaj, az eg\u00e9sz kereszt\u00e9ny sereget darabokra szaggatt\u00e1k Egyiptomban! Franciaorsz\u00e1g nemeseib\u0151l, az ispot\u00e1lyos lovagokb\u00f3l, a Szent M\u00e1ria-templom germ\u00e1njaib\u00f3l \u00e9s Szent L\u00e1z\u00e1r lovagjaib\u00f3l \u00e1llt.\u201d

A hetedik keresztes hadj\u00e1rat volt az utols\u00f3 nagyobb keresztes hadj\u00e1rat Egyiptom ellen, \u00e9s a keresztesek soha nem tudt\u00e1k visszafoglalni Jeruzs\u00e1lemet. Ez a gy\u0151zelem megnyitotta az utat a bahri mamelukok el\u0151tt, akik b\u00e1tran ellen\u00e1lltak a keresztes hadj\u00e1ratnak, hogy megalap\u00edts\u00e1k \u00e1llamukat az egyiptomi Ayyubida \u00e1llam romjain. Alig egy h\u00f3nappal a gy\u0151zelem ut\u00e1n a mamelukok meg\u00f6lt\u00e9k Turan sahot, \u00e9s Shajar al-Durrt \u00fcltett\u00e9k Egyiptom szult\u00e1nj\u00e1v\u00e1. Ez jelentette a mameluk szult\u00e1nok korszak\u00e1nak hajnal\u00e1t Egyiptomban \u00e9s a Levant\u00e9ban.

Mi\u00e9rt voltunk nagyszer\u0171ek<\/span><\/h1>


A k\u00f6nyv (Felejthetetlen \u00e1llamok) az Ayyubida \u00e1llamr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezetb\u0151l, \u00edrta Tamer Badr\u00a0<\/span><\/h1>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

20 \u0641\u0628\u0631\u0627\u064a\u0631 2019 \u00a0 \u0627\u0644\u062d\u0645\u0644\u0629 \u0627\u0644\u0635\u0644\u064a\u0628\u064a\u0629 \u0627\u0644\u0633\u0627\u0628\u0639\u0629 \u0639\u0644\u0649 \u0645\u0635\u0631 \u0623\u0633\u0628\u0627\u0628 \u0627\u0644\u062d\u0645\u0644\u0629 \u0627\u0644\u0633\u0627\u0628\u0639\u0629\u0643\u0627\u0646\u062a \u0627\u0644\u0641\u0643\u0631\u0629 \u0627\u0644\u0633\u0627\u0626\u062f\u0629 \u0641\u064a \u0623\u0648\u0631\u0648\u0628\u0627 \u0645\u0646\u0630 \u0623\u0648\u0627\u0633\u0637 \u0627\u0644\u0642\u0631\u0646 \u0627\u0644\u062b\u0627\u0646\u064a \u0639\u0634\u0631 \u0627\u0644\u0645\u064a\u0644\u0627\u062f\u064a \u0623\u0646 \u0645\u0635\u0631 \u0645\u0627 \u062f\u0627\u0645\u062a \u0639\u0644\u0649 \u0642\u0648\u062a\u0647\u0627 \u0648\u0628\u0623\u0633\u0647\u0627 \u0641\u0644\u0627 \u0633\u0628\u064a\u0644 \u0625\u0644\u0649 \u0646\u062c\u0627\u062d \u0627\u0644\u062d\u0645\u0644\u0627\u062a \u0627\u0644\u0635\u0644\u064a\u0628\u064a\u0629 \u0648\u0627\u0633\u062a\u0631\u062f\u0627\u062f \u0628\u064a\u062a \u0627\u0644\u0645\u0642\u062f\u0633 \u0645\u0646 \u0627\u0644\u0645\u0633\u0644\u0645\u064a\u0646 \u0627\u0644\u0630\u064a\u0646 \u0646\u062c\u062d\u0648\u0627 \u0641\u064a \u0627\u0633\u062a\u0639\u0627\u062f\u062a\u0647 \u0645\u0646 \u0627\u0644\u0635\u0644\u064a\u0628\u064a\u0646 \u0645\u0631\u0629 \u062b\u0627\u0646\u064a\u0629 \u0633\u0646\u0629 642 \u0647\u0640 \/ 1244\u0645 \u0639\u0644\u0649 \u064a\u062f […]<\/p>","protected":false},"author":2,"featured_media":21941,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","inline_featured_image":false,"_uf_show_specific_survey":0,"_uf_disable_surveys":false,"footnotes":""},"categories":[115],"tags":[],"class_list":{"0":"post-21940","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-115"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21940","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=21940"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21940\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/21941"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=21940"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=21940"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=21940"}],"curies":[{"name":"munkaf\u00fczet","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}