{"id":21880,"date":"2025-03-27T11:09:35","date_gmt":"2025-03-27T11:09:35","guid":{"rendered":"https:\/\/tamerbadr.com\/?p=21880"},"modified":"2025-04-20T09:44:14","modified_gmt":"2025-04-20T09:44:14","slug":"rete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/archives\/21880","title":{"rendered":"Szulejm\u00e1n, a Nagys\u00e1gos"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

2014. szeptember 28.<\/span><\/span><\/h1><\/div><\/div><\/div>
\u00a0<\/div><\/div><\/div><\/div>

Szulejm\u00e1n, a Nagys\u00e1gos

Szulejm\u00e1n, a Nagy nem az \u00e9lvezetekben \u00e9lt, ahogy azt a m\u00e9dia \u00e1ll\u00edtja. Ink\u00e1bb igazs\u00e1gos uralkod\u00f3, k\u00f6lt\u0151, kalligr\u00e1fus \u00e9s sz\u00e1mos keleti nyelv, k\u00f6zt\u00fck az arab mestere volt. Szerette az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st, \u00e9s szerette a dzsih\u00e1dot Isten \u00e9rdek\u00e9ben. \u00cdme az \u0151 igaz t\u00f6rt\u00e9nete.

\u0150 Szulejm\u00e1n, Szelim fia, akit Nyugaton Szulejm\u00e1nk\u00e9nt ismernek. Az egyik legh\u00edresebb oszm\u00e1n szult\u00e1n. 9261 TP5T-t\u0151l 48 \u00e9vig uralkodott, ezzel \u0151 lett a leghosszabb ideig uralkod\u00f3 oszm\u00e1n szult\u00e1n.
Szulejm\u00e1n szult\u00e1n negyvenhat \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt az Oszm\u00e1n Kalif\u00e1tus hatalm\u00e1nak cs\u00facs\u00e1n, ezalatt az \u00e1llam el\u00e9rte erej\u00e9nek \u00e9s tekint\u00e9ly\u00e9nek cs\u00facs\u00e1t. Ter\u00fclete p\u00e9ld\u00e1tlan m\u00e9rt\u00e9kben terjeszkedett, hatalma sz\u00e1mos orsz\u00e1gra kiterjedt a vil\u00e1g h\u00e1rom kontinens\u00e9n. Tekint\u00e9lye az eg\u00e9sz f\u00f6ldkereks\u00e9gre kiterjedt, \u00e9s a vil\u00e1g vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, amelyet orsz\u00e1gok \u00e9s kir\u00e1lys\u00e1gok udvaroltak neki. Olyan rendszerek \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyek fejl\u0151dtek, amelyek prec\u00edzen \u00e9s rendezetten ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k az \u00e9letet, az iszl\u00e1m t\u00f6rv\u00e9nyek megs\u00e9rt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl, amelyeket az oszm\u00e1nok \u00e1llamuk minden r\u00e9sz\u00e9n igyekeztek tiszteletben tartani \u00e9s betartani. A m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s az irodalom fejl\u0151d\u00f6tt, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u0151ipar vir\u00e1gzott.

Nevel\u00e9se
Apja I. Szelim szult\u00e1n, anyja pedig Hafsza szult\u00e1na, Menguli Karani kr\u00edmi k\u00e1n l\u00e1nya volt. Szulejm\u00e1n, a Nagy Trabzonban sz\u00fcletett Ausztr\u00e1lia 900-ban \/ Kr.u. 1495-ben, amikor apja a korm\u00e1nyz\u00f3 volt. Nagy gondot ford\u00edtott r\u00e1, \u00e9s Szulejm\u00e1n a tud\u00e1s, az irodalom, a tud\u00f3sok, az irodalm\u00e1rok \u00e9s a jogtud\u00f3sok szeretet\u00e9vel n\u0151tt fel. Fiatalkor\u00e1t\u00f3l kezdve komolys\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l volt ismert.

A hatalom \u00e1tv\u00e9tele
Szulejm\u00e1n szult\u00e1n apja, I. Szelim szult\u00e1n hal\u00e1la ut\u00e1n, 926. \u00e1vv\u00e1l 9-\u00e9n \/ 1520. szeptember 22-\u00e9n vette \u00e1t a kalif\u00e1tust. \u0150 kezdte az \u00e1llam \u00fcgyeinek int\u00e9z\u00e9s\u00e9t \u00e9s politik\u00e1j\u00e1nak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t. Besz\u00e9deit a Szent Kor\u00e1n ezzel a verssel kezdte: \u201eBizony, Salamont\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s val\u00f3ban, Isten, a Legkegyelmesebb, a Legirgalmasabb nev\u00e9ben van.\u201d A szult\u00e1n uralkod\u00e1sa alatt sz\u00e1mos \u00e9s nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 m\u0171vet vitt v\u00e9ghez az \u00e1llam \u00e9let\u00e9ben.
Uralkod\u00e1s\u00e1nak els\u0151 id\u0151szak\u00e1ban siker\u00fclt megalapoznia az \u00e1llam preszt\u00edzs\u00e9t, \u00e9s lecsapott a f\u00fcggetlens\u00e9gre v\u00e1gy\u00f3 l\u00e1zad\u00f3 korm\u00e1nyz\u00f3kra, akik \u00fagy hitt\u00e9k, hogy a szult\u00e1n fiatal, mind\u00f6ssze huszonhat \u00e9ves kora j\u00f3 alkalom \u00e1lmaik megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Meglepte azonban \u0151ket a szult\u00e1n er\u0151s \u00e9s rend\u00edthetetlen elsz\u00e1nts\u00e1ga, amikor leverte Dzsanberdi al-Gaz\u00e1li l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t a Levant\u00e9ban, Ahmed pasa l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t Egyiptomban, valamint Kalandar Dzsal\u00e1bi l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t Konja \u00e9s Maras r\u00e9gi\u00f3ban, aki s\u00edita volt, \u00e9s mintegy harmincezer k\u00f6vet\u0151t gy\u0171jt\u00f6tt maga k\u00f6r\u00e9, hogy fell\u00e1zadjon az \u00e1llam ellen.

csataterek
Szulejm\u00e1n uralkod\u00e1sa alatt az Oszm\u00e1n Birodalom sz\u00e1mos csatat\u00e9rre l\u00e9pett befoly\u00e1s\u00e1nak kiterjeszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, bele\u00e9rtve Eur\u00f3p\u00e1t, \u00c1zsi\u00e1t \u00e9s Afrik\u00e1t is. 1521-ben (szulejm\u00e1n) elfoglalta Belgr\u00e1dot, 1529-ben (szulejm\u00e1n) pedig ostrom al\u00e1 vette B\u00e9cset, de nem siker\u00fclt megh\u00f3d\u00edtania. \u00dajra pr\u00f3b\u00e1lkozott, de a sorsa sem volt jobb, mint az els\u0151 alkalommal. Magyarorsz\u00e1g egyes r\u00e9szeit, k\u00f6zt\u00fck f\u0151v\u00e1ros\u00e1t, Budapestet is, \u00e1llam\u00e1hoz csatolta, \u00e9s oszm\u00e1n tartomny\u00e1 tette.
\u00c1zsi\u00e1ban Szulejm\u00e1n szult\u00e1n h\u00e1rom nagyobb hadj\u00e1ratot ind\u00edtott a Szafavida Birodalom ellen, melyek i. sz. 1534-ben kezd\u0151dtek. Az els\u0151 hadj\u00e1rat sor\u00e1n Irakot sikeresen csatolt\u00e1k az Oszm\u00e1n Birodalomhoz. A m\u00e1sodik hadj\u00e1rat sor\u00e1n, i. sz. 1548-ban, Tabrizt, valamint Van \u00e9s Eriv\u00e1n er\u0151d\u00edtm\u00e9nyeit az \u00e1llam birtokaihoz csatolt\u00e1k. A harmadik hadj\u00e1rat, i. sz. 1555-ben, b\u00e9k\u00e9re k\u00e9nyszer\u00edtette Tahmasp sah-ot, \u00e9s \u00e1tadta Eriv\u00e1nt, Tabrizt \u00e9s Kelet-Anat\u00f3li\u00e1t az oszm\u00e1noknak.
Uralkod\u00e1sa alatt az oszm\u00e1nok szembesz\u00e1lltak a portug\u00e1lok befoly\u00e1s\u00e1val az Indiai-\u00f3ce\u00e1non \u00e9s az Arab-\u00f6b\u00f6lben. Uvajsz pasa, Jemen korm\u00e1nyz\u00f3ja, A. H. 953-ban \/ Kr. u. 1546-ban foglalta el Taiz v\u00e1r\u00e1t. Uralkod\u00e1sa alatt Om\u00e1n, Al-Ahsza, Katar \u00e9s a tenger az Oszm\u00e1n Kalif\u00e1tus befoly\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt. Ez a politika a portug\u00e1l befoly\u00e1s korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1hoz vezetett a K\u00f6zel-Kelet vizein.
Afrik\u00e1ban L\u00edbia, Tun\u00e9zia nagy r\u00e9sze, Eritrea, Dzsibuti \u00e9s Szom\u00e1lia az Oszm\u00e1n Kalif\u00e1tus befoly\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt.

Az Oszm\u00e1n Haditenger\u00e9szet fejleszt\u00e9se
Az oszm\u00e1n haditenger\u00e9szet jelent\u0151sen megn\u0151tt II. Bajazid szult\u00e1n napjai \u00f3ta, \u00e9s a birodalmat hat\u00e1rol\u00f3 tengerek v\u00e9delm\u00e9\u00e9rt volt felel\u0151s. Szulejm\u00e1n uralkod\u00e1sa alatt a haditenger\u00e9szet ereje p\u00e9ld\u00e1tlan szintre emelkedett Hajreddin Barbarossa tr\u00f3nra l\u00e9p\u00e9s\u00e9vel, aki egy hatalmas flott\u00e1t vezetett, amely a spanyol partokat \u00e9s a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeren l\u00e9v\u0151 keresztes haj\u00f3kat t\u00e1madta. Birodalomba l\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n a szult\u00e1n a "Kapudan" c\u00edmet adom\u00e1nyozta neki.
Szulejm\u00e1n szult\u00e1n seg\u00edts\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Khair ad-Din megt\u00e1madta a spanyol partokat, \u00e9s t\u00f6bb ezer muszlimot mentett meg Spanyolorsz\u00e1gban. A. H. 935-ben \/ Kr. u. 1529-ben h\u00e9t utat tett a spanyol partokra, hogy hetvenezer muszlimot menek\u00fclj\u00f6n ki a spanyol korm\u00e1ny szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l.
A szult\u00e1n Khair ad-Dint b\u00edzta meg a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger nyugati r\u00e9sz\u00e9n zajl\u00f3 hadj\u00e1ratok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. Spanyolorsz\u00e1g megpr\u00f3b\u00e1lta megsemmis\u00edteni flott\u00e1j\u00e1t, de minden alkalommal kudarcot vallott \u00e9s s\u00falyos vesztes\u00e9geket szenvedett. Tal\u00e1n a legs\u00falyosabb veres\u00e9ge a prevezai csata volt AH 945-ben \/ 1538-ban.
Khair ad-Din flott\u00e1ja csatlakozott a francia flott\u00e1hoz a Habsburgok elleni h\u00e1bor\u00faban, \u00e9s seg\u00edtette a franci\u00e1kat Nizza v\u00e1ros\u00e1nak visszafoglal\u00e1s\u00e1ban AH 950\/Kr. u. 1543-ban. Ez oda vezetett, hogy Franciaorsz\u00e1g \u00f6nk\u00e9nt \u00e1tengedte Toulon francia kik\u00f6t\u0151j\u00e9t az oszm\u00e1n k\u00f6zigazgat\u00e1snak, \u00e1talak\u00edtva a francia katonai kik\u00f6t\u0151t az Oszm\u00e1n Birodalom iszl\u00e1m katonai b\u00e1zis\u00e1v\u00e1 a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger nyugati r\u00e9sz\u00e9n.
Az oszm\u00e1n flotta hadm\u0171veleti k\u00f6re kiterjedt a V\u00f6r\u00f6s-tengerre is, ahol az oszm\u00e1nok elfoglalt\u00e1k Suakint \u00e9s Massaw\u00e1t, ki\u0171zt\u00e9k a portug\u00e1lokat a V\u00f6r\u00f6s-tengerr\u0151l, \u00e9s elfoglalt\u00e1k Eti\u00f3pia partjait, ami az \u00c1zsia \u00e9s a Nyugat k\u00f6z\u00f6tti kereskedelem \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9s\u00e9hez vezetett az iszl\u00e1m f\u00f6ldeken kereszt\u00fcl.

Civiliz\u00e1ci\u00f3s fejl\u0151d\u00e9s
Szulejm\u00e1n szult\u00e1n kifinomult m\u0171v\u00e9szi \u00edzl\u00e9s\u0171 k\u00f6lt\u0151, k\u00e9pzett kalligr\u00e1fus volt, aki sz\u00e1mos keleti nyelven, k\u00f6zt\u00fck az arabul is foly\u00e9konyan besz\u00e9lt. J\u00f3 szeme volt a dr\u00e1gak\u00f6vekhez, \u00e9s leny\u0171g\u00f6zte az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, aminek hat\u00e1sa birodalm\u00e1ban is megmutatkozott. B\u0151kez\u0171en k\u00f6lt\u00f6tt nagyobb \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekre, er\u0151d\u00f6ket \u00e9s er\u0151d\u00edtm\u00e9nyeket \u00e9p\u00edtett Rodoszban, Belgr\u00e1dban \u00e9s Bud\u00e1n. Mecseteket, v\u00edzt\u00e1roz\u00f3kat \u00e9s hidakat is \u00e9p\u00edtett birodalomszerte, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Damaszkuszban, Mekk\u00e1ban \u00e9s Bagdadban. F\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9p\u00edt\u00e9szeti remekm\u0171veket is alkotott. Dzsam\u00e1l al-D\u00edn Faleh al-Kilani kutat\u00f3 azt \u00e1ll\u00edtja, hogy Szulejm\u00e1n kor\u00e1t az Oszm\u00e1n Birodalom aranykor\u00e1nak tekintik, mivel ez volt a vil\u00e1g leghatalmasabb \u00e1llama, \u00e9s uralta a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengert.
Korszak\u00e1ban az iszl\u00e1m t\u00f6rt\u00e9nelem legh\u00edresebb \u00e9p\u00edt\u00e9szei t\u0171ntek fel, mint p\u00e9ld\u00e1ul Sinan Agha \u00e9p\u00edt\u00e9sz, aki r\u00e9szt vett az oszm\u00e1n hadj\u00e1ratokban, \u00e9s sz\u00e1mos \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlussal megismerkedett, m\u00edgnem kialak\u00edtotta saj\u00e1t st\u00edlus\u00e1t. Az isztambuli Szulejm\u00e1n-mecset, vagyis a Szulejm\u00e1n-mecset, amelyet Szulejm\u00e1n szult\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett A. H. 964-ben \/ Kr. u. 1557-ben, az iszl\u00e1m t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legh\u00edresebb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt.
Uralkod\u00e1sa alatt az oszm\u00e1n miniat\u00far\u00e1k m\u0171v\u00e9szete a cs\u00facspontj\u00e1t \u00e9rte el. Arifi \u00e9l\u00e9nk miniat\u00far\u00e1kban dokument\u00e1lta a Nagy Szulejm\u00e1n uralkod\u00e1sa alatt lezajlott politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi esem\u00e9nyeket. Sz\u00e1mos nagy kalligr\u00e1fus jeleskedett ebben a korszakban, nevezetesen Hasan Efendi \u00c7elebi Karahisari, aki a S\u00fcleymaniye-mecset kalligr\u00e1fi\u00e1it \u00edrta, \u00e9s tan\u00e1ra, Ahmed bin Karahisari. Saj\u00e1t kez\u0171leg m\u00e1solatot k\u00e9sz\u00edtett a Kor\u00e1nr\u00f3l, amelyet az arab kalligr\u00e1fia \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet remekm\u0171v\u00e9nek tartanak. A Topkapi M\u00fazeumban \u0151rzik.
Szulejm\u00e1n szult\u00e1n uralkod\u00e1sa alatt sz\u00e1mos tud\u00f3s t\u0171nt fel, legf\u0151k\u00e9ppen Abu al-Szu'ud Effendi, a "A Szent K\u00f6nyv \u00e9rdemeihez vezet\u0151 \u00e9p elme \u00fatmutat\u00e1sa" c\u00edm\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s szerz\u0151je.

Jog \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1s
Ami\u00e9rt Szulejm\u00e1n szult\u00e1n a legh\u00edresebb, \u00e9s ami\u00e9rt a nev\u00e9hez is k\u00f6thet\u0151, azok a hatalmas birodalm\u00e1t szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek. Ezeket a t\u00f6rv\u00e9nyeket \u0151 fogalmazta meg sejk al-Iszl\u00e1m Abu asz-Szu'\u00fad Efendivel egy\u00fctt, figyelembe v\u00e9ve birodalma r\u00e9gi\u00f3inak egyedi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, \u00e9s biztos\u00edtva, hogy azok \u00f6sszhangban legyenek az iszl\u00e1m joggal \u00e9s a szok\u00e1sjoggal. Ezek a t\u00f6rv\u00e9nyek, amelyeket \u201eKanunname Szulejm\u00e1n szult\u00e1n\u201d vagy Szulejm\u00e1n szult\u00e1n alkotm\u00e1nyak\u00e9nt ismer\u00fcnk, a XIII. sz\u00e1zad elej\u00e9ig (a Kr. u. 19. sz\u00e1zad) maradtak hat\u00e1lyban.
Az emberek nem az\u00e9rt nevezt\u00e9k Szulejm\u00e1n szult\u00e1nt T\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3nak, mert t\u00f6rv\u00e9nyeket hozott, hanem az\u00e9rt, mert igazs\u00e1gosan alkalmazta azokat. Ez\u00e9rt tartj\u00e1k az oszm\u00e1nok Szulejm\u00e1nnak az eur\u00f3paiak \u00e1ltal adott c\u00edmeket, mint p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eNagy\u201d \u00e9s a \u201eFens\u00e9ges\u201d, csek\u00e9ly jelent\u0151s\u00e9g\u0171nek vagy hat\u00e1s\u00fanak a \u201eT\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3\u201d c\u00edmhez k\u00e9pest, amely az igazs\u00e1goss\u00e1got jelk\u00e9pezi.
Qanuni korszaka nem az \u00e1llam legnagyobb kiterjed\u00e9s\u00e9nek korszaka volt, hanem ink\u00e1bb az, amikor a legnagyobb \u00e1llamot a legfejlettebb k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszerrel igazgatt\u00e1k.

Hal\u00e1la
Szulejm\u00e1n szult\u00e1n, a Nagy soha nem hagyta fel a dzsih\u00e1dot. Id\u0151sebb \u00e9veiben k\u00f6szv\u00e9ny gy\u00f6t\u00f6rte, ami miatt k\u00e9ptelen volt lovagolni. Mindazon\u00e1ltal kitartott, hogy erej\u00e9t megmutassa ellens\u00e9geinek. Szulejm\u00e1n 74 \u00e9ves volt, de amikor megtudta, hogy a Habsburg kir\u00e1ly megt\u00e1madott egy muszlim hat\u00e1rt, azonnal dzsih\u00e1dra indult. B\u00e1r s\u00falyos betegs\u00e9gben szenvedett, szem\u00e9lyesen vezette a sereget, egy hatalmas sereget vezetve Shawwal 9-\u00e9n, AH 973-ban (Kr. u. 1566. \u00e1prilis 29-\u00e9n). El\u00e9rte Szigetv\u00e1rt, az egyik legnagyobb kereszt\u00e9ny er\u0151d\u00f6t, puskaporral \u00e9s \u00e1gy\u00fakkal megrakodva. Miel\u0151tt dzsih\u00e1dra indult volna, orvosa azt tan\u00e1csolta neki, hogy k\u00f6szv\u00e9nye miatt ne menjen ki. Szulejm\u00e1n szult\u00e1n v\u00e1lasza, amelyet a t\u00f6rt\u00e9nelem halhatatlann\u00e1 tett, \u00edgy hangzott: "Szeretn\u00e9k meghalni Allah\u00e9rt harcolva."
Dics\u0151s\u00e9g Istennek, ez a szult\u00e1n el\u00e9rte a rendk\u00edv\u00fcli \u00f6regkort, a vil\u00e1g fel\u00e9t uralta, a f\u00f6ld kir\u00e1lyai pedig az \u0151 parancs\u00e1ra \u00e1lltak. \u00c9lvezhette volna az \u00e9letet palot\u00e1kban, szob\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1zva \u00e9s az \u00f6r\u00f6m\u00f6kben, m\u00e9gis ragaszkodott ahhoz, hogy harcosk\u00e9nt induljon Isten \u00fcgy\u00e9ben.
Val\u00f3j\u00e1ban serege \u00e9l\u00e9n vonult ki, \u00e9s a k\u00f6szv\u00e9nye fokoz\u00f3d\u00e1sa miatt nem tudott lovagolni, ez\u00e9rt szek\u00e9ren vitt\u00e9k Szigetv\u00e1r falaiig, ahol megkezdte az ostromot. Kevesebb mint k\u00e9t h\u00e9t alatt elfoglalta az el\u00fcls\u0151 er\u0151d\u00f6ket, megkezd\u0151d\u00f6tt a harc, \u00e9s egyre fokoz\u00f3dott a k\u00fczdelem. Ez volt a legnehezebb csata, amellyel a muszlimok szembes\u00fcltek a falak ereje \u00e9s a kereszt\u00e9nyek vads\u00e1ga miatt, akikkel er\u0151d\u00edtm\u00e9ny\u00fcket v\u00e9dt\u00e9k.
A harcok \u00e9s az ostrom k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00f6t teljes h\u00f3napig folytat\u00f3dott, \u00e9s a h\u00f3d\u00edt\u00e1s \u00fcgye csak egyre nehezebb\u00e9 v\u00e1lt, a muszlimok aggodalma pedig a h\u00f3d\u00edt\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9gei miatt fokoz\u00f3dott. Ekkor a szult\u00e1n betegs\u00e9ge s\u00falyosbodott, \u00e9s \u00e9rezte, hogy k\u00f6zeledik a v\u00e9ge, ez\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gni kezdett a Mindenhat\u00f3 Istenhez, \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ezt mondta: \u201e\u00d3, vil\u00e1gok Ura, adj gy\u0151zelmet muszlim szolg\u00e1idnak, \u00e9s t\u00e1mogasd \u0151ket, a hitetleneket pedig gy\u00fajtsd l\u00e1ngra.\u201d
Isten teh\u00e1t meghallgatta Szulejm\u00e1n szult\u00e1n im\u00e1j\u00e1t, \u00e9s az egyik muszlim \u00e1gy\u00fa eltal\u00e1lta az er\u0151d\u00edtm\u00e9ny puskaporrakt\u00e1r\u00e1t, sz\u00f6rny\u0171 robban\u00e1st okozva, amely az er\u0151d nagy r\u00e9sz\u00e9t \u00e1tszak\u00edtotta \u00e9s az \u00e9gbe emelte. A muszlimok megt\u00e1madt\u00e1k az er\u0151d\u00f6t, amelyet megh\u00f3d\u00edtottak, \u00e9s a szulejm\u00e1ni z\u00e1szl\u00f3t az er\u0151d legmagasabb pontj\u00e1n felvont\u00e1k.
Amikor a h\u00f3d\u00edt\u00e1s h\u00edre eljutott a szult\u00e1nhoz, \u00f6r\u00f6mt\u0151l telve megk\u00f6sz\u00f6nte Istennek ezt a nagy \u00e1ld\u00e1st. Azt mondta: \u201eMost m\u00e1r kellemes a hal\u00e1l. Gratul\u00e1lok ennek a boldog embernek ehhez az \u00f6r\u00f6k boldogs\u00e1ghoz. \u00c1ldott ez az el\u00e9gedett \u00e9s megel\u00e9gedett l\u00e9lek, egyike azoknak, akikkel Isten el\u00e9gedett, \u00e9s akik el\u00e9gedettek \u0150vele.\u201d Lelke Isten akarat\u00e1b\u00f3l S\u00e1f\u00e1r h\u00f3nap 20-\u00e1n, AH 974-ben \/ Kr. u. 1566. szeptember 5-\u00e9n t\u00e1vozott Teremt\u0151j\u00e9hez, az \u00f6r\u00f6k paradicsomba.
Mehmed pasa miniszter eltitkolta a szult\u00e1n hal\u00e1lh\u00edr\u00e9t, am\u00edg \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9\u00e9rt, II. Szelim szult\u00e1n\u00e9rt nem k\u00fcld\u00f6tt. Meg\u00e9rkezett, \u00e1tvette a szultan\u00e1tus ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t Siktvarban, majd m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt apja holttest\u00e9vel bevonult Isztambulba. Eml\u00e9kezetes nap volt, amilyet csak H\u00f3d\u00edt\u00f3 Mehmed szult\u00e1n hal\u00e1lakor l\u00e1ttak. A muszlimok megtudt\u00e1k Szulejm\u00e1n szult\u00e1n hal\u00e1lh\u00edr\u00e9t, \u00e9s m\u00e9lyen elszomorodtak. Ami az eur\u00f3pai oldalt illeti, a kereszt\u00e9nyek I. Bajazid \u00e9s H\u00f3d\u00edt\u00f3 Mehmed ut\u00e1n soha senki hal\u00e1l\u00e1nak nem \u00f6r\u00fcltek \u00fagy, mint Szulejm\u00e1n szult\u00e1n, az Allah\u00e9rt harcol\u00f3 harcos hal\u00e1l\u00e1nak. Hal\u00e1l\u00e1nak napj\u00e1t \u00fcnnepnapp\u00e1 tett\u00e9k, \u00e9s a templomok harangjai \u00f6r\u00f6mt\u0151l kongattak a nemzet dzsih\u00e1dj\u00e1nak meg\u00faj\u00edt\u00f3j\u00e1nak hal\u00e1lakor a X. sz\u00e1zadban, Allah irgalmazzon neki.

Tamer Badr \u0151rnagy Felejthetetlen vezet\u0151k c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l\u00a0<\/span><\/h1>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

28 \u0633\u0628\u062a\u0645\u0628\u0631 2014 \u00a0 \u0633\u0644\u064a\u0645\u0627\u0646 \u0627\u0644\u0642\u0627\u0646\u0648\u0646\u064a \u0644\u0645 \u064a\u0643\u0646 \u0633\u0644\u064a\u0645\u0627\u0646 \u0627\u0644\u0642\u0627\u0646\u0648\u0646\u064a \u063a\u0627\u0631\u0642\u0627\u064b \u0641\u064a \u0627\u0644\u0645\u0644\u0630\u0627\u062a \u0643\u0645\u0627 \u064a\u064f\u0631\u0648\u062c \u0644\u0646\u0627 \u0641\u064a \u0627\u0644\u0625\u0639\u0644\u0627\u0645 \u0628\u0644 \u0643\u0627\u0646 \u062d\u0627\u0643\u0645\u0627\u064b \u0639\u0627\u062f\u0644\u0627\u064b \u0648\u0634\u0627\u0639\u0631\u0627\u064b \u0648\u062e\u0637\u0627\u0637\u0627\u064b \u0648\u0645\u064f\u0644\u0645\u0651\u064b\u0627 \u0628\u0639\u062f\u062f \u0645\u0646 \u0627\u0644\u0644\u063a\u0627\u062a \u0627\u0644\u0634\u0631\u0642\u064a\u0629 \u0645\u0646 \u0628\u064a\u0646\u0647\u0627 \u0627\u0644\u0639\u0631\u0628\u064a\u0629 \u0648\u0645\u063a\u0631\u0645\u0627\u064b \u0628\u0627\u0644\u0628\u0646\u0627\u0621 \u0648\u0627\u0644\u062a\u0634\u064a\u064a\u062f \u0648\u0643\u0627\u0646 \u064a\u062d\u0628 \u0627\u0644\u062c\u0647\u0627\u062f \u0641\u064a \u0633\u0628\u064a\u0644 \u0627\u0644\u0644\u0647 \u0648\u0625\u0644\u064a\u0643\u0645 \u0642\u0635\u062a\u0647 \u0627\u0644\u062d\u0642\u064a\u0642\u064a\u0629 \u0625\u0646\u0647 \u0633\u0644\u064a\u0645\u0627\u0646 \u0627\u0644\u0642\u0627\u0646\u0648\u0646\u064a \u0628\u0646 \u0633\u0644\u064a\u0645 \u0648\u064a\u064f\u0639\u0631\u0641 \u0641\u064a \u0627\u0644\u063a\u0631\u0628 \u0628\u0633\u0644\u064a\u0645\u0627\u0646 \u0627\u0644\u0639\u0638\u064a\u0645, \u0648\u0647\u0648 […]<\/p>","protected":false},"author":2,"featured_media":21881,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","inline_featured_image":false,"_uf_show_specific_survey":0,"_uf_disable_surveys":false,"footnotes":""},"categories":[115,184],"tags":[],"class_list":{"0":"post-21880","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-115","8":"category-184"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21880","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=21880"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21880\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/21881"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=21880"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=21880"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=21880"}],"curies":[{"name":"munkaf\u00fczet","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}