{"id":21865,"date":"2025-03-27T10:56:44","date_gmt":"2025-03-27T10:56:44","guid":{"rendered":"https:\/\/tamerbadr.com\/?p=21865"},"modified":"2025-04-20T09:51:52","modified_gmt":"2025-04-20T09:51:52","slug":"gfhgfsd","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/archives\/21865","title":{"rendered":"Al-Nasir Salah al-Din al-Ayyubi"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
2014. febru\u00e1r 2.<\/span><\/span><\/div><\/div><\/div><\/div>
\u00a0<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>
Al-Nasir Salah al-Din al-Ayyubi

\u0150 Al-Naszir Abu Al-Muzaffar Juszuf bin Ajj\u00fab bin S\u00e1dhi bin Marv\u00e1n kir\u00e1ly, az egyiptomi \u00e9s levantei Ajj\u00fabida-dinasztia alap\u00edt\u00f3ja. Nemes lovag, b\u00e1tor h\u0151s \u00e9s az emberis\u00e9g egyik legjobb vezet\u0151je. Erk\u00f6lcs\u00e9t a keresztesek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9gei is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k bar\u00e1tai \u00e9s \u00e9letrajz\u00edr\u00f3i el\u0151tt. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja az iszl\u00e1m \u00e1ltal teremtett \u00f3ri\u00e1si szem\u00e9lyis\u00e9gnek. \u0150 a h\u0151s, Szaladin Al-Ajj\u00fabi, Jeruzs\u00e1lem felszabad\u00edt\u00f3ja a keresztesek uralma al\u00f3l \u00e9s a hattini csata h\u0151se.
Nevel\u00e9se
Szaladin Tikritben sz\u00fcletett A.U. 532-ben \/ Kr.u. 1138-ban, egy kurd csal\u00e1dban. Apja Behrouz nev\u00e9ben a Tikrit citadella korm\u00e1nyz\u00f3ja volt, nagyb\u00e1tyja, Aszad ad-Din Sirkuh pedig Nur ad-Din Zengid, Moszul uralkod\u00f3j\u00e1nak sereg\u00e9nek egyik legnagyobb parancsnoka volt. Furcsa m\u00f3don Szaladin Juszuf ibn Najm ad-Din \u00c1jj\u00fab ibn S\u00e1dhi sz\u00fclet\u00e9se egybeesett azzal, hogy apj\u00e1t k\u00e9nytelen volt elhagyni Tikritb\u0151l, ami miatt apja balszerencs\u00e9snek \u00e9rezte mag\u00e1t. Az egyik jelenl\u00e9v\u0151 azt mondta neki: "Honnan tudod, hogy ebb\u0151l az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttb\u0151l nagy \u00e9s h\u00edres kir\u00e1ly lesz?!"
Najm al-Din Ayyub csal\u00e1dj\u00e1val Tikritb\u0151l Moszulba v\u00e1ndorolt, \u00e9s Imad al-Din Zengin\u00e9l maradt, aki tisztelte \u0151t. A gyermek, Szaladin, \u00e1ldott neveltet\u00e9sben n\u0151tt fel, ahol a becs\u00fcletre, a lovagiass\u00e1gra nevelt\u00e9k, fegyverhaszn\u00e1latra k\u00e9pezt\u00e9k ki, \u00e9s a dzsih\u00e1d szeretet\u00e9re. Olvasta a Szent Kor\u00e1nt, k\u00edv\u00fclr\u0151l megtanulta a nemes had\u00edszt, \u00e9s mindent megtanult az arab nyelvb\u0151l, amit csak tudott.
Szalah al-D\u00edn, egyiptomi miniszter
Szaladin \u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt Egyiptom a F\u00e1timida Kalif\u00e1tus sz\u00e9khelye volt. Abban az id\u0151ben Egyiptom bels\u0151 felkel\u00e9sek \u00e1ldozata volt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szekt\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, a t\u00f6r\u00f6k mamelukokt\u00f3l a szud\u00e1niakig \u00e9s marokk\u00f3iakig. A helyzet instabil volt a r\u00f6vid id\u0151szakokban tr\u00f3nra l\u00e9p\u0151 nagysz\u00e1m\u00fa F\u00e1timida kalifa okozta z\u0171rzavar miatt, akiknek d\u00f6nt\u00e9seit miniszterek sorozata ir\u00e1ny\u00edtotta. A keresztesek Egyiptomra v\u00e1gytak. Amikor N\u00far ad-D\u00edn Mahm\u00fad parancsnok l\u00e1tta ezeket a n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9seket, \u00e9s r\u00e1j\u00f6tt, hogy Jeruzs\u00e1lem keresztes kir\u00e1lya kapzsi v\u00e1gyik Egyiptom elfoglal\u00e1s\u00e1ra, N\u00far ad-D\u00edn Mahm\u00fad sereget k\u00fcld\u00f6tt Damaszkuszb\u00f3l Egyiptomba Aszad ad-D\u00edn Sirkuh parancsnoks\u00e1ga alatt, unoka\u00f6ccse, Szaladin seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Amikor a keresztesek megtudt\u00e1k Aszad ad-D\u00edn Sirkuh \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t, elhagyt\u00e1k Egyiptomot, \u00e9s Aszad ad-D\u00edn bevonult az orsz\u00e1gba. Szaladin ezut\u00e1n k\u00f6vette \u0151t miniszterk\u00e9nt.
Az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9leteket \u00f6nz\u0151 \u00e9s ambici\u00f3zus emberek sz\u0151tt\u00e9k, de Szaladin legy\u0151zte \u0151ket, ahogy a k\u00fcls\u0151 l\u00e1zad\u00e1sokat is. Szaladin l\u00e1tta a Batiniyya felemelked\u00e9s\u00e9t Egyiptomban, ez\u00e9rt k\u00e9t nagyobb iskol\u00e1t alap\u00edtott, a Naszirijja \u00e9s a Kamilijja iskol\u00e1t, hogy az embereket a szunnita gondolkod\u00e1sm\u00f3dra t\u00e9r\u00edtse, megnyitva az utat a k\u00edv\u00e1nt v\u00e1ltoz\u00e1s el\u0151tt, m\u00edg Szaladin teljesen uralta Egyiptomot. A F\u00e1timida kalifa, Al-Adid hal\u00e1la ut\u00e1n, A. H. 566-ban \/ Kr. u. 1171-ben, Szaladin arra buzd\u00edtotta a tud\u00f3sokat, hogy hirdess\u00e9k ki Al-Musztadit Al-Abbasszi kalif\u00e1nak, p\u00e9ntekenk\u00e9nt im\u00e1dkozzanak \u00e9rte, \u00e9s a sz\u00f3sz\u00e9kekr\u0151l tartsanak pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3kat a nev\u00e9ben. \u00cdgy \u00e9rt v\u00e9get az egyiptomi F\u00e1timida Kalif\u00e1tus, \u00e9s Szaladin Nur al-Din k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt uralkodott Egyiptomban, aki v\u00e9g\u00fcl elismerte az Abb\u00e1szida Kalif\u00e1tust. Egyiptom ism\u00e9t visszat\u00e9rt az Iszl\u00e1m Kalif\u00e1tushoz, \u00e9s Szaladin lett Egyiptom ura, senki m\u00e1snak nem volt belesz\u00f3l\u00e1sa.
Az \u00e1llam alap\u00edt\u00e1sa
N\u00far ad-D\u00edn Mahm\u00fad m\u00e9g \u00e9lt, \u00e9s Szaladin att\u00f3l tartott, hogy N\u00far ad-D\u00edn harcolni fog vele, ez\u00e9rt arra gondolt, hogy egy m\u00e1sik helyet keres, ahol \u00e1llamot alap\u00edthat mag\u00e1nak. Szaladin m\u00e1r kor\u00e1n elkezdte k\u00fcldeni k\u00eds\u00e9ret\u00e9nek egy r\u00e9sz\u00e9t, hogy kivizsg\u00e1lj\u00e1k a helyzetet N\u00fabi\u00e1ban, Jemenben \u00e9s Bark\u00e1ban.
N\u00far ad-D\u00edn Mahm\u00fad 569 AH \/ 1174 S\u00e1vv\u00e1lban halt meg, \u00e9s a helyzet kezdett lenyugodni Szaladin sz\u00e1m\u00e1ra, aki elkezdte Egyiptom \u00e9s a Levant\u00e9 egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Szaladin N\u00far ad-D\u00edn hal\u00e1la ut\u00e1n a Levant\u00e9 fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt. Damaszkuszba vonult, \u00e9s siker\u00fclt levernie a Levant\u00e9ban kit\u00f6rt l\u00e1zad\u00e1sokat, amelyeket N\u00far ad-D\u00edn kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1nak elfoglal\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1gy v\u00e1ltott ki. K\u00f6zel k\u00e9t \u00e9vig maradt ott, hogy helyre\u00e1ll\u00edtsa a korm\u00e1nyzat stabilit\u00e1s\u00e1t, annekt\u00e1lva Damaszkuszt, majd elfoglalva Homszt, v\u00e9g\u00fcl Alepp\u00f3t. \u00cdgy Szaladin Egyiptom \u00e9s a Levant\u00e9 szult\u00e1nja lett. Ezut\u00e1n visszat\u00e9rt Egyiptomba, \u00e9s bels\u0151 reformokba kezdett, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Kair\u00f3ban \u00e9s Alexandri\u00e1ban. Szaladin hatalma az eg\u00e9sz orsz\u00e1gra kiterjedt, d\u00e9len N\u00fabi\u00e1t\u00f3l \u00e9s nyugaton Kirenaik\u00e1t\u00f3l az \u00e9szaki \u00f6rm\u00e9nyek, keleten pedig a Dzsazira \u00e9s Moszul f\u00f6ldjeiig.
Szaladin \u00e9s dzsih\u00e1d
Szaladint, Isten irgalmazzon neki, a dzsih\u00e1d ir\u00e1nti szeretet \u00e9s szenved\u00e9ly t\u00f6lt\u00f6tte el. Ez az \u00e9rz\u00e9s \u00e1tvette eg\u00e9sz l\u00e9ny\u00e9t, olyannyira, hogy Im\u00e1m Al-Dhahabi ezt \u00edrta r\u00f3la az Al-Sz\u00edrben: \u201eSzenved\u00e9lyesen szerette a dzsih\u00e1dot l\u00e9trehozni \u00e9s az ellens\u00e9geket kiirtani, amilyet m\u00e9g soha senkit\u0151l nem hallottak a vil\u00e1gon.\u201d
Emiatt, Isten irgalmazzon neki, elhagyta csal\u00e1dj\u00e1t, gyermekeit \u00e9s haz\u00e1j\u00e1t. Nem \u00e9rzett m\u00e1s vonzalmat, csak ir\u00e1nta, \u00e9s nem szeretetet, csak emberei ir\u00e1nt. Baha' al-Din b\u00edr\u00f3 ezt mondja: \u201eAmikor valaki k\u00f6zelebb akart ker\u00fclni hozz\u00e1, arra buzd\u00edtotta, hogy harcoljon a dzsih\u00e1dban. Ha megesk\u00fcd\u00f6tt, hogy a dzsih\u00e1dba indul\u00e1sa ut\u00e1n egyetlen din\u00e1rt vagy dirhamot sem k\u00f6lt\u00f6tt m\u00e1sra, mint dzsih\u00e1dra vagy ell\u00e1tm\u00e1nyra, akkor az esk\u00fcje igaz \u00e9s betarthat\u00f3 volt.\u201d
Minden embernek vannak gondjai, \u00e9s az ember aggodalma ar\u00e1nyos az aggodalmaival. Mintha Ibn al-Qayyim, Isten irgalmazzon neki, Szalah ad-Dint jellemezte volna, amikor azt mondta: \u201eA boldogs\u00e1got nem a boldogs\u00e1g \u00e9ri el. Az \u00f6r\u00f6m\u00f6t \u00e9s a gy\u00f6ny\u00f6rt a borzalmak \u00e9s a neh\u00e9zs\u00e9gek elvisel\u00e9se hat\u00e1rozza meg. Nincs \u00f6r\u00f6m annak, akinek nincsenek gondjai, nincs \u00e9lvezet annak, akinek nincs t\u00fcrelme, nincs boldogs\u00e1g annak, akinek nincs nyomor\u00fas\u00e1ga, \u00e9s nincs pihen\u00e9s annak, aki nem f\u00e1rad el.\u201d
\u00cdgy Szaladin eg\u00e9sz \u00e9lete k\u00fczdelem volt. Egyik h\u00f3d\u00edt\u00e1sr\u00f3l a m\u00e1sikra, egyik csat\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sikra t\u00e9rt vissza. Ibn al-Athir \u00e9letrajza r\u00f3la az "Al-Kamil fi al-Tarikh" c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben t\u00f6bb mint 220 oldalt foglalt el, mindegyik oldal k\u00fczdelmekkel volt tele. A hattin-i csata egyike volt azon csat\u00e1inak, amelyeket f\u00e9nyl\u0151 tollal, arany oldalakra \u00edrt, \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem homlok\u00e1ra v\u00e9s\u0151d\u00f6tt a k\u00fczdelem \u00e9s az \u00e1ldozat minden jelent\u00e9s\u00e9nek tan\u00fajak\u00e9nt.
H\u00e1bor\u00fa a keresztesekkel
Mik\u00f6zben Szaladin kiterjesztette befoly\u00e1s\u00e1t a Levant\u00e9ban, gyakran magukra hagyta a kereszteseket, elhalasztva a vel\u00fck val\u00f3 \u00f6sszecsap\u00e1st, annak ellen\u00e9re, hogy gyakran tudat\u00e1ban volt annak elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9nek. Amikor azonban \u00f6sszecsap\u00e1sra ker\u00fclt sor, \u00e1ltal\u00e1ban gy\u0151ztesen ker\u00fclt ki bel\u0151le. Kiv\u00e9telt k\u00e9pezett a montgisardi csata AH 573-ban \/ Kr. u. 1177. november 25-\u00e9n. A keresztesek nem tan\u00fas\u00edtottak ellen\u00e1ll\u00e1st, \u00e9s Szaladin elk\u00f6vette azt a hib\u00e1t, hogy hagyta csapatait sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dni \u00e9s a zs\u00e1km\u00e1ny ut\u00e1n kutatva \u00fcld\u00f6zni. VI. Balduin jeruzs\u00e1lemi kir\u00e1ly, Raynald \u00e9s a templomos lovagok megt\u00e1madt\u00e1k \u00e9s legy\u0151zt\u00e9k. Szaladin azonban visszat\u00e9rt \u00e9s nyugatr\u00f3l t\u00e1madta a frank \u00e1llamokat, legy\u0151zve Balduint a marj ayuni csat\u00e1ban AH 575-ben \/ Kr. u. 1179-ben, majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben a J\u00e1kob-\u00f6b\u00f6lbeli csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n fegyversz\u00fcnet j\u00f6tt l\u00e9tre a keresztesek \u00e9s Szaladin k\u00f6z\u00f6tt AH 576-ban \/ Kr. u. 1180-ban.
A keresztes porty\u00e1z\u00e1sok azonban visszat\u00e9rtek, ami Szaladin v\u00e1lasz\u00e1ra k\u00e9sztette. Rajnald flott\u00e1j\u00e1val a V\u00f6r\u00f6s-tengeren zaklatta a kereskedelmet \u00e9s a muszlim zar\u00e1ndokokat. Szaladin egy 30 haj\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 flott\u00e1t \u00e9p\u00edtett Bejr\u00fat megt\u00e1mad\u00e1s\u00e1ra AH 577-ben \/ Kr. u. 1182-ben. Rajnald ezut\u00e1n azzal fenyeget\u0151z\u00f6tt, hogy megt\u00e1madja Mekk\u00e1t \u00e9s Medin\u00e1t. Szaladin k\u00e9tszer, 1183-ban \u00e9s 1184-ben ostromolta a Karak er\u0151d\u00f6t, Rajnald er\u0151ss\u00e9g\u00e9t. Rajnald v\u00e1laszul AH 581-ben \/ Kr. u. 1185-ben muszlim zar\u00e1ndok karav\u00e1nok megt\u00e1mad\u00e1s\u00e1val v\u00e1laszolt.
Jeruzs\u00e1lem megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa
583 AH \/ 1187 Kr. u. a Jeruzs\u00e1lemi Kir\u00e1lys\u00e1g v\u00e1rosainak \u00e9s er\u0151d\u00edtm\u00e9nyeinek nagy r\u00e9sze Szaladin kez\u00e9be ker\u00fclt. Szaladin seregei ezut\u00e1n legy\u0151zt\u00e9k a keresztes er\u0151ket a hattini csat\u00e1ban, Rabi' al-Akhirn\u00e1l, 583 AH \/ 1187. j\u00falius 4-\u00e9n. A csata ut\u00e1n Szaladin \u00e9s testv\u00e9re, al-Adil kir\u00e1ly er\u0151i gyorsan elfoglalt\u00e1k Tripolit\u00f3l d\u00e9lre szinte az \u00f6sszes tengerparti v\u00e1rost: Akk\u00f3t, Bejr\u00fatot, Szid\u00f3nt, Jaff\u00e1t, C\u00e9z\u00e1re\u00e1t \u00e9s Askel\u00f3nt. A Jeruzs\u00e1lemi Latin Kir\u00e1lys\u00e1g \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sei Eur\u00f3p\u00e1val megszakadtak, \u00e9s Kr. u. 1187 szeptember\u00e9nek m\u00e1sodik fel\u00e9ben Szaladin er\u0151i ostrom al\u00e1 vett\u00e9k Jeruzs\u00e1lemet. Kis hely\u0151rs\u00e9ge nem tudta megv\u00e9deni a 60 000 f\u0151s nyom\u00e1s ellen. Hat nap ut\u00e1n megadta mag\u00e1t. 583 AH 27-\u00e9n, Rajab h\u00f3nap 27-\u00e9n \/ 1187. okt\u00f3ber 12-\u00e9n nyitott\u00e1k meg a kapukat, \u00e9s Szaladin szult\u00e1n s\u00e1rga z\u00e1szlaj\u00e1t felvont\u00e1k Jeruzs\u00e1lem felett.
Szaladin sokkal eln\u00e9z\u0151bben \u00e9s enyh\u00e9bben b\u00e1nt Jeruzs\u00e1lemmel \u00e9s lak\u00f3ival, mint a keresztes h\u00f3d\u00edt\u00f3k, akik k\u00f6zel egy \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bban elragadt\u00e1k a v\u00e1rost az egyiptomi uralomt\u00f3l. Nem t\u00f6rt\u00e9nt gyilkoss\u00e1g, fosztogat\u00e1s vagy templomrombol\u00e1s. A Jeruzs\u00e1lemi Kir\u00e1lys\u00e1g buk\u00e1sa arra k\u00e9sztette R\u00f3m\u00e1t, hogy megkezdje a harmadik keresztes hadj\u00e1rat el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteit Jeruzs\u00e1lem visszaszerz\u00e9s\u00e9re, de az kudarcot vallott.
Oroszl\u00e1nsz\u00edv\u0171 Rich\u00e1rd \u00e9s a harmadik keresztes hadj\u00e1rat
Jeruzs\u00e1lem elfoglal\u00e1sa egy harmadik keresztes hadj\u00e1ratot ind\u00edtott, amelyet Angli\u00e1ban \u00e9s Franciaorsz\u00e1g egyes r\u00e9szein egy k\u00fcl\u00f6nleges ad\u00f3b\u00f3l finansz\u00edroztak, amelyet Nyugaton Szaladin-ad\u00f3k\u00e9nt ismertek. A hadj\u00e1ratot akkoriban h\u00e1rom leghatalmasabb eur\u00f3pai kir\u00e1ly vezette: Oroszl\u00e1nsz\u00edv\u0171 Rich\u00e1rd angol kir\u00e1ly; F\u00fcl\u00f6p \u00c1gost francia kir\u00e1ly; \u00e9s Barbarossa Frigyes n\u00e9met kir\u00e1ly \u00e9s Szent R\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r. Ez ut\u00f3bbi azonban az \u00fat sor\u00e1n meghalt, a m\u00e1sik kett\u0151 pedig csatlakozott Akk\u00f3 ostrom\u00e1hoz, amely 587-ben \/ Kr. u. 1191-ben esett el. H\u00e1romezer muszlim foglyot, k\u00f6zt\u00fck n\u0151ket \u00e9s gyermekeket v\u00e9geztek ki. 1191. szeptember 7-\u00e9n Szaladin seregei \u00f6sszecsaptak a Rich\u00e1rd vezette keresztes seregekkel az arsufi csat\u00e1ban, amelyben Szaladin veres\u00e9get szenvedett. A keresztesek azonban nem tudt\u00e1k bet\u00f6rni a ter\u00fclet belsej\u00e9be, \u00e9s a parton maradtak. Jeruzs\u00e1lem elfoglal\u00e1s\u00e1ra tett minden k\u00eds\u00e9rlet\u00fck kudarcot vallott. Kr. u. 587-ben \/ Kr. u. 1192-ben Rich\u00e1rd al\u00e1\u00edrta a ramlai szerz\u0151d\u00e9st Szaladinnal, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben vissza\u00e1ll\u00edtotta Jeruzs\u00e1lem keresztes kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1t Jaffa \u00e9s T\u00edrusz k\u00f6z\u00f6tti tengerparti s\u00e1vban. Jeruzs\u00e1lemet megnyitott\u00e1k a zar\u00e1ndokok, a kereszt\u00e9nyek el\u0151tt is.
Szaladin \u00e9s Rich\u00e1rd kapcsolata a lovagiass\u00e1g \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tisztelet p\u00e9ld\u00e1ja volt katonai rivaliz\u00e1l\u00e1suk ellen\u00e9re. Amikor Rich\u00e1rd l\u00e1zas lett, Szaladin elk\u00fcldte neki a szem\u00e9lyes orvos\u00e1t, valamint friss gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t \u00e9s jeget az italai h\u0171t\u00e9s\u00e9re. Amikor Rich\u00e1rd elvesztette a lov\u00e1t Arsufn\u00e1l, Szaladin kett\u0151t k\u00fcld\u00f6tt neki.
K\u00f6ztudott, hogy Szaladin \u00e9s Rich\u00e1rd soha nem tal\u00e1lkoztak szem\u00e9lyesen, \u00e9s hogy a kommunik\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00edr\u00e1sban vagy h\u00edrviv\u0151k\u00f6n kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt.
Hal\u00e1la
Szaladin \u00f6tvenh\u00e9t \u00e9ves volt AH 589-ben \/ Kr. u. 1193-ban, de a keresztesekkel val\u00f3 \u00f6sszecsap\u00e1sa sor\u00e1n elszenvedett kimer\u00fclts\u00e9g \u00e9s f\u00e1radts\u00e1g legyeng\u00edtette eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. Jeruzs\u00e1lemben maradt, am\u00edg meg nem \u00e9rtes\u00fclt Oroszl\u00e1nsz\u00edv\u0171 Rich\u00e1rd t\u00e1voz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ezut\u00e1n a palesztin r\u00e9gi\u00f3 adminisztrat\u00edv \u00fcgyeinek megszervez\u00e9s\u00e9re ford\u00edtotta a figyelm\u00e9t, de a munka arra k\u00e9nyszer\u00edtette, hogy Damaszkusz fel\u00e9 vonuljon. Ugyanakkor az adminisztrat\u00edv probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s a n\u00e9gy \u00e9v alatt felhalmoz\u00f3dott szervez\u00e9si feladatok sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tett\u00e9k egyiptomi l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a haddzs zar\u00e1ndoklat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek elhalaszt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket k\u00f6veteltek t\u0151le a h\u00e1bor\u00fak puszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra. Szabadidej\u00e9t tud\u00f3sokkal folytatott vall\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l folytatott besz\u00e9lget\u00e9sekkel t\u00f6lt\u00f6tte, \u00e9s n\u00e9ha vad\u00e1szni is ment. Azonban mindenki, aki l\u00e1tta \u0151t a t\u00e9l v\u00e9g\u00e9n, r\u00e1j\u00f6tt, hogy eg\u00e9szs\u00e9ge \u00f6sszeomlott. F\u00e1radts\u00e1gra \u00e9s feled\u00e9kenys\u00e9gre kezdett panaszkodni, \u00e9s m\u00e1r nem volt k\u00e9pes embereket fogadni.
589 AH 16-\u00e1n \/ Kr. u. 1193. febru\u00e1r 21-\u00e9n tizenk\u00e9t napig tart\u00f3 epel\u00e1z csapta meg. A betegs\u00e9g t\u00fcneteit b\u00e1tors\u00e1ggal \u00e9s nyugalommal viselte, tudv\u00e1n, hogy a v\u00e9g k\u00f6zeleg. 1193. febru\u00e1r 21-\u00e9n k\u00f3m\u00e1ba esett. A 27-i \/ m\u00e1rcius 4-i, szerdai hajnali ima ut\u00e1n, mik\u00f6zben Abu Dzsaaf\u00e1r sejk, az oszt\u00e1ly im\u00e1mja, a Kor\u00e1nt szavalta el\u0151tte, am\u00edg el nem \u00e9rte a k\u00f6vetkez\u0151 verset: {\u0150 Allah, rajta k\u00edv\u00fcl nincs isten, a l\u00e1thatatlan \u00e9s a tan\u00fa \u00e1ltal ismert}, Szaladin kinyitotta a szem\u00e9t \u00e9s elmosolyodott, arca felder\u00fclt, \u00e9s hallotta, hogy ezt mondja: \u201eIgaz\u2026\u201d Ezut\u00e1n elment Ur\u00e1hoz a damaszkuszi citadell\u00e1ba. Al-Fadil b\u00edr\u00f3 \u00e9s Ibn Shaddad b\u00edr\u00f3-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz elv\u00e9gezt\u00e9k az el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteket, a damaszkuszi pr\u00e9dik\u00e1tor megmosdatta, az emberek \u00f6sszegy\u0171ltek a fellegv\u00e1rban, im\u00e1dkoztak \u00e9rte, \u00e9s ott temett\u00e9k el, a gy\u00e1sz pedig elterjedt fiatalok \u00e9s id\u0151sek k\u00f6z\u00f6tt. Ezut\u00e1n fia, al-Afdal Ali kir\u00e1ly h\u00e1rom napig gy\u00e1szolt, \u00e9s leveleket k\u00fcld\u00f6tt testv\u00e9r\u00e9nek, al-Aziz Uszm\u00e1nnak Egyiptomba, testv\u00e9r\u00e9nek, al-Zahir G\u00e1zinak Alepp\u00f3ba, \u00e9s nagyb\u00e1tyj\u00e1nak, al-Adilnek al-Karakba, akik r\u00e9szt vettek az elhunyt temet\u00e9sen. Ezut\u00e1n felbecs\u00fclt\u00e9k a vagyon\u00e1t, amely egy din\u00e1rban \u00e9s harminchat dirhamban \u00e1llt. Nem hagyott h\u00e1tra m\u00e1s p\u00e9nzt, sem fix, sem ing\u00f3s\u00e1got, mivel vagyon\u00e1nak nagy r\u00e9sz\u00e9t j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6tte.
B\u00e1r a Szaladin \u00e1ltal alap\u00edtott \u00e1llam nem sok\u00e1ig maradt fenn hal\u00e1la ut\u00e1n, az iszl\u00e1m k\u00f6ztudatban Szaladint Jeruzs\u00e1lem felszabad\u00edt\u00f3jak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, \u00e9s karaktere eposzokat, k\u00f6lt\u00e9szetet, s\u0151t az arab orsz\u00e1gok nemzeti oktat\u00e1si tanterveit is ihlette. \u00c9let\u00e9r\u0151l tucatnyi k\u00f6nyv sz\u00fcletett, sz\u00edndarabokat, dr\u00e1mai m\u0171veket \u00e9s egy\u00e9b m\u0171veket adapt\u00e1ltak. Szaladint ma is az ide\u00e1lis muszlim vezet\u0151 p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt emlegetik, aki hat\u00e1rozottan szembesz\u00e1llt ellens\u00e9geivel a muszlim f\u00f6ldek felszabad\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, an\u00e9lk\u00fcl, hogy fel\u00e1ldozta volna a lovagiass\u00e1got \u00e9s a nemes erk\u00f6lcs\u00f6ket.
Tamer Badr \u0151rnagy Felejthetetlen vezet\u0151k c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l\u00a0<\/span><\/div>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2 \u0641\u0628\u0631\u0627\u064a\u0631 2014\u00a0\u0627\u0644\u0646\u0627\u0635\u0631 \u0635\u0644\u0627\u062d \u0627\u0644\u062f\u064a\u0646 \u0627\u0644\u0623\u064a\u0648\u0628\u064a \u0647\u0648 \u0627\u0644\u0645\u0644\u0643 \u0627\u0644\u0646\u0627\u0635\u0631 \u0623\u0628\u0648 \u0627\u0644\u0645\u0638\u0641\u0631 \u064a\u0648\u0633\u0641 \u0628\u0646 \u0623\u064a\u0648\u0628 \u0628\u0646 \u0634\u0627\u0630\u064a \u0628\u0646 \u0645\u0631\u0648\u0627\u0646 \u0645\u0624\u0633\u0633 \u0627\u0644\u062f\u0648\u0644\u0629 \u0627\u0644\u0623\u064a\u0648\u0628\u064a\u0629 \u0641\u064a \u0645\u0635\u0631 \u0648\u0627\u0644\u0634\u0627\u0645\u060c \u0648\u0647\u0648 \u0641\u0627\u0631\u0633 \u0646\u0628\u064a\u0644 \u0648\u0628\u0637\u0644 \u0634\u062c\u0627\u0639 \u0648\u0642\u0627\u0626\u062f \u0645\u0646 \u0623\u0641\u0636\u0644 \u0645\u0646 \u0639\u0631\u0641\u062a\u0647\u0645 \u0627\u0644\u0628\u0634\u0631\u064a\u0629 \u0648\u0634\u0647\u062f \u0628\u0623\u062e\u0644\u0627\u0642\u0647 \u0623\u0639\u062f\u0627\u0624\u0647 \u0645\u0646 \u0627\u0644\u0635\u0644\u064a\u0628\u064a\u064a\u0646 \u0642\u0628\u0644 \u0623\u0635\u062f\u0642\u0627\u0626\u0647 \u0648\u0643\u0627\u062a\u0628\u0648\u0627 \u0633\u064a\u0631\u062a\u0647\u060c \u0625\u0646\u0647 \u0646\u0645\u0648\u0630\u062c \u0641\u0630 \u0644\u0634\u062e\u0635\u064a\u0629 \u0639\u0645\u0644\u0627\u0642\u0629 \u0645\u0646 \u0635\u0646\u0639 \u0627\u0644\u0625\u0633\u0644\u0627\u0645\u060c \u0625\u0646\u0647 \u0627\u0644\u0628\u0637\u0644 \u0635\u0644\u0627\u062d […]<\/p>","protected":false},"author":2,"featured_media":21866,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","inline_featured_image":false,"_uf_show_specific_survey":0,"_uf_disable_surveys":false,"footnotes":""},"categories":[115],"tags":[],"class_list":{"0":"post-21865","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-115"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21865","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=21865"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21865\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/21866"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=21865"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=21865"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tamerbadr.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=21865"}],"curies":[{"name":"munkaf\u00fczet","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}