Válaszolok annak a személynek, aki ezt a hozzászólást tette, és feltételezem, hogy nem követett engem, hogy ő és a hozzá hasonlók megismerhessék a kérdéseimmel kapcsolatos válaszokat.

2015. december 7.

Válaszolok annak a személynek, aki ezt a hozzászólást tette, és feltételezem, hogy nem követett engem, hogy ő és a hozzá hasonlók megismerhessék a kérdéseimmel kapcsolatos válaszokat.
1. Ami a tiszteket az esküjük megszegésére buzdítottam, azt mondom neki, hogy igen, arra buzdítom a tiszteket, hogy szegjék meg az esküjüket, és ne öljék meg, kínozzák vagy sértsék meg az egyiptomiak becsületét, bármilyen hovatartozásúak és irányultságúak is legyenek. Az eskünk arról szólt, hogy megvédjük őket, nem pedig hogy bántsuk őket. Ugyanakkor nem buzdítom őket a disszidálásra, és ezt már több korábbi állásfoglalásomban is megerősítettem.
2- A kérdésedre, hogy miért mentem le a civilekkel, és miért szegtem meg a parancsnokaim parancsait, azt mondom, igen, meg vagyok győződve arról, amit tettem, és ha visszamehetnék az időben, azt tenném, amit tettem, és nem bánom, amit tettem. Az eskü, amit tettem, az volt, hogy parancsnokaim parancsait az egyiptomiak védelmében fogom követni, nem pedig a saját érdekeik és céljaik védelmében.
3- Azzal kapcsolatban, hogy a forradalommal kapcsolatos álláspontom miatt a fegyelmezetlen tisztek közé tartozom, nem törődöm. Akkoriban Ahmed Orabiról azt mondták, hogy áruló és lázadó, és ma sokan árulóknak és ügynököknek nevezik őket, de nem azok.
4- Ami azt illeti, hogy hősies tettként ábrázolom, amit tettem, ez a te felfogásod és a te megértésed arról, amit írok és teszek, és amit tettem, az a Mindenható Isten kedvéért volt, és nem a hősiesség bemutatása érdekében, mivel nem tudod, mivel szembesültem a forradalom kezdete óta mostanáig, és erre a hősiességre nem volt szükségem, és a jelenlegi időmben voltam a legjobb helyzetben, ami függetlenített ettől a hősiességtől.

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.