Az al-Azhar betiltotta Tamer Badr "A várakozó üzenetek" című könyvét

2020. március 23.

Ma, hétfőn, 2020. március 23-án, két hónapnyi könyvem, a Várakozó levelek elolvasása után ellátogattam az Iszlám Kutatóközpontba. Az Iszlám Kutatóközpont egyik alkalmazottja fogadott, aki még csak el sem olvasta a könyvemet, és közölte velem, hogy Al-Azhar Al-Sharif nem hagyta jóvá a Várakozó levelek című könyvemet egy végleges, meg nem alkudható döntéssel. Arra kért, hogy írjak alá egy ígéretet, miszerint a könyvet mától, 2020. március 23-tól kezdődően nem nyomtatom ki, és elégedett leszek azzal, amit a könyvből korábban kinyomtattak és terjesztettek. Beleegyeztem ebbe a döntésbe, ahogy vártam is.
De amire nem számítottam, az az volt, hogy a könyvet nem vitatták meg velem, és hogy a könyvre nem válaszoltak a Koránból és a szunnahából vett bizonyítékokkal, ráadásul ez mindössze fél oldal volt, szemben egy 400 oldalas, a Koránból és a szunnahából vett bizonyítékokkal teli könyvvel.
Ezen felül, a könyvemben senkit sem vettem figyelembe, aki azt állítja, hogy Mohamed Mesterünk a tudatlanok küldötteinek pecsétje, ahogyan azt a tiltás második okánál említem.
Általánosságban elmondható, hogy annak ellenére, hogy könyvem nyomtatását betiltották anélkül, hogy válaszoltam volna a könyvben a Koránból és a Szunnahból vett állításokra, és megbeszéltem volna velem – hasonlóan a jól ismert „Ne vitatkozz és ne vitatkozz, testvérem” mondáshoz –, elfogadom Al-Azhar döntését, hogy leállítja könyvem nyomtatását anélkül, hogy bizonyítékokkal válaszoltam volna a könyvemben leírtakra. Ezzel a válasszal azonban még biztosabb lettem abban, hogy jó úton járok, hála Istennek, és ha Isten is úgy akarja, az igazság hamarosan kinyilatkoztatódik Isten által, akár életemben, akár halálom után. Isten is úgy akarja, hamarosan közzéteszem a választ arra az indoklásra, amelyet Al-Azhar a „Várt levelek” című könyvem betiltására adott válaszában fogalmazott meg.
Dicsőség Istennek, hogy megnyugtattam lelkiismeretemet, és tájékoztattam titeket a Korán és a Szunna tanúságtételein keresztül szerzett tudásról. Annak a bűne, aki megakadályozta, hogy ez a tudás eljusson a muszlimokhoz, és aki hazudni fog az eljövendő Küldöttről, legyen azé, aki megakadályozta a várt üzenetek leírását.
Össze kellene hasonlítanod a könyvemben leírtakat a betiltás okaival.
A várt üzenetek, melyeket a korábban A várt üzenetek című könyvemből publikált részletekben találsz.

frissíteni
Egy mondat, amely tagad valamit, amit a vallásból szükségszerűen ismerünk
A Korán bármelyik versében vagy a Próféta bármelyik hadíszában említik.
Meggyőző válasz ez a mondat a könyvemben leírtakra, a Korán verseire és a prófétai hadíszokra, amelyek bizonyítják, hogy minden időben és helyen léteznek küldöttek, és hogy a küldöttek száma nem ér véget és nem is fog véget érni?
Tudom, hogy ellentmondok a tudósok konszenzusának, és a Koránból és a szunnából vártam a választ. Nem logikus, hogy tagadok valamit, ami szükségszerűen ismert a vallásból, és amiről senkinek sem szabad vitatkoznia vagy beszélnie.
A könyvemben a Koránból és a szunnából szolgáltattam bizonyítékokat, tehát a könyvemre adott válasznak a Koránból és a szunnából kell származnia, nem pedig olyasminek tagadásával, ami szükségszerűen ismert a vallásból.
Hol van a logika és az érvelés ebben a mondatban?
És csak kevés tudást kaptál.
Amit a tudásban elértünk, nem az a cél, amit nem szabad túllépnünk, mindaddig, amíg nem találtunk ki semmi olyat, ami ellentmond a Koránnak és a Szunnának.

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.