Az egyik leggyakoribb hozzászólás és üzenet, amit kapok

Az üzenet és a prófécia elvágatott, így utánam nincs hírnök vagy próféta, de az evangélium, a muszlim ember látomása a prófécia része.
Narrátor: Anas bin Malik | Narrátor: Al-Suyuti | Forrás: Al-Jami` Al-Saghir
Oldalszám: 1994 | A hadísz tudós döntésének összefoglalása: Hiteles

Válaszolnom kellene erre a hozzászólásra, amelyről a szerzője szerint figyelmen kívül hagytam a Várt Üzenetek című könyvemben, amelyben megemlítettem egy eljövendő hírvivő érkezését, mintha elég ostoba lennék ahhoz, hogy kiadjak egy 400 oldalas könyvet, és ne említsek egy olyan hadíszt, mint amit ő hozott nekem, mintha egy perdöntő érvet hozott volna nekem, amely cáfolja a könyvemben állítottakat.

És hogy világossá tegyem számotokra a könyvem írása során átélt szenvedés mértékét, hogy minden apróságot kivizsgáljak, ami az utamba állt a könyvben végzett kutatásom során, erre a kérdésre csak a könyvemben leírtakkal válaszolok, és hogy felismerjétek, hogy nem leszek képes minden hozzászóláson vagy üzeneten keresztül hozzám intézett kérdésre válaszolni, ahogy mondtam, nem leszek képes 400 oldalt lerövidíteni minden barátom számára, aki nem akarja elolvasni a könyvet, és nem akarja keresni az igazságot.

Ami a kérdésre a választ illeti, a második fejezetben (A próféták pecsétje, nem a küldöttek pecsétje) említettem a 48. oldaltól az 54. oldalig (7 oldal, amit nem lehet egyetlen Facebook-kommentben összefoglalni). Sok napomba telt, mire kutattam és kivizsgáltam ezt a hadíszt, mert ez az egyetlen érv, amire a jogtudósok támaszkodnak annak bizonyítására, hogy a Próféta (Isten áldja meg és adjon neki békét) nemcsak a Próféták Pecsétje, ahogyan a Szent Koránban említik, hanem hozzátették azt is, hogy ő a Küldöttek Pecsétje.

A következőképpen reagáltam a hadísz hitelességére:

 Mi a hitelessége a következő hadísznak: „Az üzenet és a prófétaság el van vágva; nincs utánam hírnök vagy próféta...”?

Azok, akik hisznek abban az elvben, hogy Mohamed Próféta (béke és áldás legyen vele) után nincs küldött, egy olyan hadíszhoz ragaszkodnak, amely kimondja, hogy nincs küldött utána, ahogyan Imám Ahmad is belefoglalta a Musnadjába, ahogy al-Tirmidhi és al-Hakim is tette. Al-Hasan ibn Muhammad al-Za’farani azt mondta nekünk, ‘Affan ibn Muslim azt mondta nekünk, ‘Abd al-Wahid, azaz ibn Ziyad, azt mondta nekünk, al-Mukhtar ibn Fulful azt mondta nekünk, Anas ibn Malik (Allah legyen vele elégedett) azt mondta nekünk: Allah Küldötte (béke és áldás legyen vele) azt mondta: „Az üzenet és a prófétai lét véget ért, ezért nincs utánam küldött vagy próféta.” Azt mondta: „Ez nehéz volt az embereknek.” Azt mondta: „De vannak jó hírek.” Azt mondták: „Mi a jó hír?” Azt mondta: „Egy muszlim álma, amely a prófétai lét része.” Al-Tirmidhi azt mondta: „Erről a témáról Abu Hurayrah, Hudhayfah ibn Asid, Ibn ‘Abbas, Umm Kurz és Abu Asid elbeszéléseket tartalmaz. Azt mondta: Ez egy jó, hiteles és ritka hadísz al-Mukhtar ibn Fulful elbeszélésláncából.”
Ellenőriztem a hadísz narrátorait, hogy megerősítsem a hitelességét, és mindegyiküket megbízhatónak találtam, kivéve (Al-Mukhtar bin Falfel)-t ( ), mivel több imám is hitelesítette őt, mint például Ahmad bin Hanbal, Abu Hatim Al-Razi, Ahmad bin Saleh Al-Ajli, Al-Mawsili, Al-Dhahabi és Al-Nasa’i. Abu Dawud azt mondta róla: (Nincs semmi baj vele), és Abu Bakr Al-Bazzar azt mondta róla: (Megbízható a hadíszban, és elfogadták a hadíszát).
Abu al-Fadl al-Sulaymani a különös elbeszéléseiről ismertek között említette őt, Ibn Hajar al-Asqalani pedig a „Taqrib al-Tahdhib” (6524) című könyvében foglalta össze a helyzetét, és azt mondta: (Igazavaló, de vannak benne hibák).
Abu Hatim ibn Hibban Al-Busti megemlítette őt az „Al-Thiqat”-ban (5/429) és azt mondta: (Sok hibát követ el).
Ibn Hajar al-Asqalani „Tahdhib al-Tahdhib” című könyvének 10. részében ezt mondta al-Mukhtar bin Falfelről: (Azt mondtam: Beszédének többi része sok hibát tartalmaz, és egy olyan nyomban említik, amelyet al-Bukhari felfüggesztett Anas tekintélyére vonatkozó vallomásokban, és Ibn Abi Shaybah Hafs bin Ghiyath tekintélyére hivatkozva hivatkozott rá. Megkérdeztem... a rabszolgák vallomásáról, és azt mondta, hogy megengedett. Al-Sulaymani beszélt róla, és Iban bin Abi Ayyash és másokkal együtt a furcsa dolgok Anas tekintélyére hivatkozó narrátorai közé sorolta. Abu Bakr al-Bazzaz azt mondta, hogy a hadísza helytálló, és elfogadták a hadíszát.)

Az elbeszélők rangjai és szintjei, ahogy azt Ibn Hajar al-Asqalani a Taqrib al-Tahdhibban megállapítja, a következők:

1. A társak: Ezt kifejezetten az ő tiszteletükre mondom.
2- Aki hangsúlyozta dicséretét, akár tettével: mint a legmegbízhatóbb ember, akár a leírás szóbeli megismétlésével: mint megbízható, megbízható, vagy jelentésében: mint megbízható, memorizáló.
3- Valaki, akit megbízhatónak, képzettnek, szavahihetőnek vagy igazságosnak írnak le.
4- Aki egy kicsit elmarad a harmadik foktól, és ezt a következő jelzi: igazmondó, vagy nincs vele semmi baj, vagy nincs vele semmi baj.
5- Aki valamivel fiatalabb, mint négy éves, és ez egy igazmondó, rossz memóriájú emberre, vagy egy igazmondó emberre utal, aki hibákat követ el, illúziókat táplál, hibákat követ el, vagy később változik. Ide tartozik az is, akit valamilyen újítással vádolnak, például síitizmussal, predesztinációval, bálványimádással, irdzsával vagy rágalmazással, a prédikátor és mások tisztázásával.
6- Akinek csak kevés hadísza van, és nincs bizonyíték arra, hogy emiatt a hadíszát el kellene hagyni, és ezt a megfogalmazás is jelzi: elfogadható, ahol követik, egyébként a hadísz gyenge.
7- Akiről egynél több személy is beszámolt, és nem dokumentált, és akire a „rejtett” vagy „ismeretlen” szó utal.
8- Ha nincs benne megbízható forrás dokumentációja, és gyengeségre utaló kifejezés van benne, még akkor is, ha az nincs megmagyarázva, és ezt a „gyenge” szó jelzi.
9- Nem egynél több ember mesélte el, és nem bíztak benne, és az „ismeretlen” szóval illetik.
10- Aki egyáltalán nem megbízható, és ennek ellenére valamilyen hiba gyengíti, és ezt a következők jelzik: elhagyott, vagy elhagyott hadísz, vagy gyenge hadísz, vagy elesett.
11- Kit vádoltak hazugsággal.
12- Ki nevezte ezt hazugságnak és kitalációnak?

Al-Mukhtar ibn Falfelt a prófétai hadísz narrátorainak ötödik osztályába sorolják, amelybe a fiatalabb követők is beletartoznak. Státusza a hadísz népe, a kritika és a hitelesítés tudósai, valamint az életrajzok tudományának könyveiben megbízhatónak számít, de vannak benne hibák.

Ibn Hajar a Fath al-Bariban (1/384) ezt mondta: „Ami a hibákat illeti, egy narrátor néha sokat, néha keveset vét. Amikor úgy írják le, hogy sok hibát követ el, meg kell vizsgálnia, amit elbeszélt. Ha úgy találja, hogy azt ő maga, vagy valaki más mesélte el, egy másik elbeszélésből, mint amelyik hibásnak van leírva, akkor tudjuk, hogy az eredeti hadíszra támaszkodnak, nem erre a konkrét elbeszélési láncra. Ha csak az ő elbeszélési láncán keresztül találják meg, akkor ez egy olyan hiba, amely miatt habozni kell az ilyen jellegű dolgok hitelességének megítélésében, és erről nincs szó a Sahihban, hála Allahnak.” És amikor úgy írják le, hogy kevés hibája van, ahogy mondják: „Rossz a memóriája, az első hibái az ő hibái”, vagy „Furcsa dolgai vannak”, és más hasonló kifejezések: akkor a róla szóló ítélet ugyanolyan, mint az előzőről szóló ítélet.”
Sejk Al-Albani – aki hitelesítette Al-Mukhtar bin Falfel hadíszát – a Da’if Sunan Abi Dawudban (2/272) a narrátor életrajzában ezt mondta: „Al-Hafiz azt mondta: (Megbízható, de vannak benne hibák). Azt mondtam: Tehát egy hozzá hasonló személy hadíszát jónak lehet tekinteni, ha nem mond ellent neki.”
Sejk Al-Albani az „As-Silsilah As-Saheehah”-ban (6/216) ezt mondta: „Kizárólag Imran bin Uyaynah adta tovább, és némi kritika éri az emlékezetét. Al-Hafiz ezt a következőképpen jelezte: (Megbízható, de vannak benne hibák); ezért a hadísz hitelesítése nem elfogadható, és elegendő, ha javítja azt, ha nem mond ellent neki.”

Ezt a hadíszt kivéve, amelyben nézeteltérés van („Nincs utánam küldött”), és amelyet Al-Mukhtar bin Falfel mondott el, egy társai csoportja mesélte el a prófétaság kivételével kapcsolatban, álmokról szóló hadíszok elküldése nélkül. Ez a hadísz mutavatir, és számos olyan aspektusa és megfogalmazása van, amelyek nem tartalmazzák a („Nincs utánam küldött”) kifejezést, beleértve ezeket az elbeszéléseket:

1. Imám Al-Bukhari (Isten irgalmazzon neki) szahihjában Abu Hurairah (Isten legyen vele elégedett) forrása szerint, aki ezt mondta: Hallottam, hogy Isten küldötte (Isten áldja meg és adjon neki békét) azt mondta: „A próféciákból semmi sem maradt meg, csak a jó hír.” Azt mondták: „Mi a jó hír?” Azt mondta: „Egy jó álom.”
Isten irgalmazzon neki! Az „Al-Muwattában” egy fejezetet foglalt bele a következő szöveggel: „Amikor befejezte az ebédimát, azt kérdezte: »Látott valaki közületek álmot tegnap éjjel? [...]?” És azt mondta: »Utánam semmi sem marad a próféciából, csak az igaz álom.«”
Imám Ahmad mesélte el a Musnad című művében, Abu Dawood és Al-Hakim a Mustadrak című művében, mind Malik hiteles forrása alapján.
2. Imám Ahmad a Musnádjába, Imám Muszlim pedig a Szahihjába Ibn Abbász (Isten legyen vele elégedett) hadíszából vett részt, aki azt mondta: Isten küldötte (áldja meg Isten és adjon neki békét) felemelte a függönyt, miközben az emberek sorokban álltak Abu Bakr mögött, és azt mondta: „Ó, emberek, a prófétaság jó híréből van még valami, kivéve az igaz látomást, amelyet egy muszlim lát, vagy amelyet számára láttak…”
Egy muszlim elbeszélésében, melynek szövege a következő: (Isten küldötte, Isten áldja meg és adjon neki békét, levette a fátylat), miközben a fejét bekötötték a halálát okozó betegség alatt, és háromszor azt mondta: „Ó, Istenem, átadtam-e az üzenetet?” A prófétaság jó híréből csak az a látomás maradt meg, amelyet az igaz szolga lát, vagy amelyet számára láttak…”
Abd al-Razzaq mesélte el Musannaf, Ibn Abi Shaybah, Abu Dawud, al-Nasa’i, al-Darimi, Ibn Majah, Ibn Khuzaymah, Ibn Hibban és al-Bayhaqi című művében.
3. Imám Ahmad, Isten irgalmazzon neki, benne foglaltatik a Musnadjában, és fia, Abdullah, benne foglaltatik a Zawa’id al-Musnadban, Aisa nevében, Isten legyen vele elégedett, hogy a Próféta, Isten áldja meg és adjon neki békét, azt mondta: „Semmi sem marad a prófétai létből utánam, csak a jó hír.” Azt mondták: „Mi a jó hír?” Azt mondta: „Egy jó álom, amit az ember lát, vagy amit látnak neki.”
4. Imám Ahmad a Musnadjában és az Al-Tabaranijában Abu Al-Tayyib (Allah legyen vele elégedett) beszámolója alapján ezt mondta: Allah Küldötte (béke és áldás legyen vele) azt mondta: „Nincs utánam más prófécia, csak jó hír.” Azt mondta: „Mik a jó hírek, ó, Allah Küldötte?” Azt mondta: „Egy jó álom”, vagy azt mondta: „Egy igaz álom.”
5. Al-Tabarani és Al-Bazzar Hudhayfah ibn Asid (Allah legyen vele elégedett) alapján narrálták, aki azt mondta: Allah Küldötte (béke és áldás legyen vele) azt mondta: „Elmentem, és utánam nincs más prófécia, csak jó hír.” Azt mondták: Mik a jó hírek? Azt mondta: „Egy igaz álom, amelyet egy igaz ember lát, vagy amelyet látnak neki.”
6. Imám Ahmad, Al-Darimi és Ibn Majah Umm Kurz Al-Kaabiyyah (Isten legyen vele elégedett) forrása alapján elbeszélték, hogy a Próféta (Isten áldja meg és adjon neki békét) azt mondta: „A jó hír elmúlt, de a jó hír megmaradt.”
7. Imám Malik az Al-Muwatta’-ban Zayd ibn Aslam és Ata’ ibn Yasar (Allah legyen vele elégedett) forrásai alapján elbeszélte, hogy Allah Küldötte (béke és áldás legyen vele) azt mondta: „Semmi prófécia nem marad utánam, csak a jó hír.” Azt mondták: „Mi a jó hír, ó, Allah Küldötte?” Azt mondta: „Egy igaz álom, amelyet egy igaz ember lát, vagy amelyet látnak neki, a prófécia negyvenhat részének egy része.” Ez egy mursal hadísz, megbízható átadási lánccal.
Ezenkívül az álmokat tárgyaló hadíszok, amelyek a prófétaság részét képezik, megfogalmazásukban nagymértékben eltérnek. Egyes elbeszélések a prófétaság huszonöt részének egyikeként definiálják az álmokat, míg mások hetvenhat részként. Sok hadísz és eltérő számok vannak a két elbeszélés között. Amikor megvizsgáljuk az álmokat tárgyaló hadíszokat, különbségeket találunk a számokban. Például egyes elbeszélések kijelentik: "Egy igaz ember jó álma a prófétaság negyvenhat részének egyike" [Bukhari: 6983]. Egy másik elbeszélés szerint: "Egy igaz álom a prófétaság hetven részének egyike" [Muslim: 2265]. Egy másik elbeszélés szerint: "Egy muszlim álma a prófétaság negyvenöt részének egyike" [Muslim: 2263]. Sok más elbeszélés is más számokat említ a prófétaság ezen részére.

Válaszul a nemes hadíszra, amelyben a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Nincs utánam küldött”, a terminológia tudósainak véleményéhez fordulunk. Ők a mutawatir hadíszt két csoportra osztották: verbális mutawatir, amelynek szövegezése mutawatir, és szemantikai mutawatir, amelynek jelentése mutawatir.

1- Verbális gyakoriság: az, ami szóban és jelentésben ismétlődött.

Példa: „Aki szándékosan hazudik rólam, az foglaljon helyet a Pokol tüzében.” Elbeszélte: al-Bukhari (107), Muslim (3), Abu Dawud (3651), al-Tirmidhi (2661), Ibn Majah (30, 37) és Ahmad (2/159). Ezt a hadíszt több mint hetvenkét társuk mesélte el, és közülük egy nagy csoport, amelyet nem lehet megszámolni.

2- Szemantikai gyakoriság: Ez az eset fordul elő, amikor a narrátorok egyetértettek egy általános jelentésben, de a hadísz megfogalmazása eltért.

Példa: A közbenjárásról szóló hadísz, melynek jelentése ugyanaz, de a megfogalmazása más, és ugyanez vonatkozik a zokni áttörléséről szóló hadíszokra is.

Most pedig gyere velem, muszlim testvérem, amint ezt a szabályt alkalmazzuk a korábban említett, látomásokkal kapcsolatos hadíszokra, hogy megállapítsuk, van-e verbális és szemantikai következetesség ezekben a hadíszokban vagy sem. És milyen mértékben igaz a „Nincs utánam küldött” kifejezés a többi hadíszra vonatkozóan?

1- Mindezen hadíszok erkölcsi átadási láncolattal rendelkeznek, és egyetértenek abban, hogy a látomások a prófécia részét képezik, ami kétségtelenül bizonyítja hitelességüket.
2- Ezen hadíszok többségében gyakran szerepel az a megfogalmazás, hogy a próféciából semmi sem marad meg, csak az örömhír, és ez egyben a hitelességét is jelzi.
3- A látomásokról szóló hadíszok eltértek a prófécia részeinek számát illetően, de mindannyian egyetértettek abban, hogy a látomások a prófécia részét képezik, és ez igaz, és ebben nincs kétség. A különbség azonban abban rejlett, hogy ezt a részt egy adott mértékben határozták meg, és ez a különbség hatástalan, és itt nem vonatkozik ránk. Az, hogy a látomás a prófécia hetven részének vagy a prófécia negyvenhat részének része-e, egyáltalán nem lesz számunkra hasznos. Ismeretes, hogy ha a hadíszok megfogalmazásukban különböznek, és némelyikük túlmutat másokon, de tartalmukban mind egyetértenek, akkor jelentésükben, nem pedig szó szerint mutawatirnak tekintendők.
4- A korábbi hadíszokban szóban ismétlődik, hogy a Próféta (béke és áldás legyen vele) a Próféták egyetlen Pecsétje, és ez összhangban van a Szent Koránban található explicit szöveggel, így nincs helye egyetlen muszlimnak sem vitatkozni ebben a kérdésben.
5- Nincs szóbeli vagy szemantikai ismétlés a (Nincs utánam küldött) kifejezésben, amelyet az egyetlen hadísz említ, amelyet azok idéznek, akik úgy hiszik, hogy a Próféta (béke és áldás legyen vele) a Küldöttek Pecsétje. Ez a kifejezés kiegészítés a többi hadíszban említettekhez, ezért nem szóbeli vagy szemantikai ismétlődésű, ahogyan azt az előző hadíszokban olvashattuk. Vajon ez a kifejezés – amely nem szóbeli vagy szemantikai ismétlődésű, és ellentmond számos szövegnek a Koránban és a Szunnahában, ahogy korábban említettük – megérdemli, hogy veszélyes hiedelemmel álljunk elő belőle, hogy a Próféta (béke és áldás legyen vele) a Küldöttek Pecsétje? Vajon a tudósok felismerik ennek a fatvának a veszélyességét egyetlen hadísz alapján, amelynek narrátorai kételkednek, és amely nagy megpróbáltatást okozna leszármazottainknak, ha a Mindenható Isten az idők végezetén küldene nekik egy küldöttet, hogy figyelmeztesse őket a súlyos büntetésre?
6- Ahogy korábban említettem, a fent említett, a (Nincs utánam küldött) kifejezést tartalmazó hadísz átadási láncolatába tartozik (Al-Mukhtar bin Falful), akiről Ibn Hajar Al-Asqalani azt mondta, hogy igazmondó, de voltak benne hibák, Abu Al-Fadl Al-Sulaymani pedig a kifogásolható hadíszairól ismertek között említette, Abu Hatim Al-Basti pedig azt mondta róla: Sok hibát követ el. Szóval hogyan építhetünk egy nagy fatwát pusztán erre a hadíszra alapozva, amely azt mondja, hogy a Próféta ﷺ a Küldöttek Pecsétje?! Vajon a mai muszlim tudósok viselik-e azoknak a muszlimoknak a terhét, akik hazudnak egy eljövendő küldöttről, mert ragaszkodnak a fatvájukhoz, miután az igazság világossá vált számukra? És vajon közbenjárnak-e értük a korábbi tudósok fatvái, akik idézik a fatváikat, és a mai napig vizsgálat nélkül ismételgetik azokat?

Az idézet vége
Remélem, megbocsátja, hogy ezután nem válaszolok a könyv tartalmával kapcsolatos kérdéseire, mert minden válasz hosszú időt vesz igénybe, és minden kérdésére a válasz benne van a könyvben azok számára, akik el akarják jutni az igazsághoz.